Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 38. szám

38. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 479 Határozatok. 41. §• A bírságoló szerv a meghallgatás eredményéhez képest a szabálysértési ügyben pénzbírságot kiszabó, megszüntető vagy áttételt elrendelő határozatot hoz. 42. §. (1) A pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és családi körülményeit, anyagi helyzetét, valamint a szabálysértés természetét és elkövetésének körülményeit. (2) A pénzbírság kiszabását szabálysértés megállapítása esetén is mellőzni kell, ha az elkövetett szabálysértés csekély jelentőségű és a mellőzést az elkövető körülményei indokolják. Ilyen esetben az elkövetőt figyelmeztetni kell a szabálysértés helytelenségére, közölni kell vele a pénzbírság mellőzésének indokait és fel kell hívni őt a helyes magatartásra. 43. §. A pénzbírságot kiszabó határozatnak tartalmaznia kell: a) a bírságoló szerv megjelölését, b) elkövető nevét, foglalkozását és lakóhelyét, c) a szabálysértés megjelölését, elkövetésének helyét és idejét, d) a szabálysértést megállapító jogszabály megfelelő §-ának (pontjának) megjelölését, e) a kiszabott pénzbírság összegét, f) a pénzbírság lerovásának módját és azt a figyelmeztetést, hogy a pénzbírságot a lerovás elmulasztása esetén közadók módjára be fogják hajtani, g) a lefoglalt tárgy elkobzására, visszaadására, illetőleg az igénylőnek polgári perútra utasítására vonatkozó rendelkezést, h) az eljárási költségekre vonatkozó — az f) pontban foglaltak szerinti — rendelkezést, i) a határozat rövid indokolását, /) a fellebbezés lehetőségét és bejelentésének módját, k) a határozat keltét, az eljáró hivatalos személy aláírását és a bírságoló szerv bélyegzőjét. 44. § A bírságoló szerv megszüntető határozatot hoz abban az esetben, ha a meghallgatás során azt állapítja meg, hogy a) a szabálysértést nem az a szemelv követte el. aki ellen az eljárás indult, b) a 25. §-ban felsorolt valamely ok fc**og fenn, c) a 42. §. (2) bekezdése alapján a pénzbírság kiszabásának mellőzése indokolt. 45. §. Ha a meghallgatás során az ügy áttétele válik szükségessé, a bírságoló szerv áttéteit elrendelő határozatot hoz (20. §.). 46. §. Az ügy érdemében hozott határozatot közölni kell: a) az elkövetővel (meghatalmazottjával), illető' leg azzal a személlyel, akivel szemben az eljárás folyt, továbbá b) azzal a személlyel, akinek jogát a lefoglalj tárgyra vonatkozó intézkedés sérti. Igazolás. 47. §. (1) Ha az elkövető (meghatalmazottja) valamely határidőt vagy határnapot hibáján kívül elmulasztott, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. (2) Az igazolási kérelmet a mulasztástól számított nyolc nap alatt lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás csak később jutott az elkövető tudomására, vagy a mulasztás akadálya csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. (3) Három hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet 48. & (1) Az igazolási kérelem tárgyában az a bírságoló szerv határoz, amelynek eljárása sorárt a mulasztás történt; fellebbviteli határidő elmulasztása esetén a döntés a másodfokon eljáró bírságoló szerv hatáskörébe tartozik. (2) Ha az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül határozattal el kell utasítani. (3) Ha a bírságoló szerv határnap elmulasztása esetén az igazolási kérelemnek helyt ad, új határnapot tűz ki és — az eljárás eredményéhez képest — a korábbi határozatot fenntartja, illetőleg annak hatályon kívül helyezésével új határozatot hoz. (4) Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a bírságoló szerv a határozat végrehajtását felfüggesztheti. IV. FEJEZET. JOGORVOSLATOK. Fellebbezés. 49- §. (1) A szabálysértési eljárásban hozott határozatok ellen a határozat kézhezvételétől, illetőleg ki-