Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 37. szám

37. szám. TANÁCSOK annak szükségességét a községi (városi] tanács igazolja, mind a tégla, mind iaz előregyártott idomlapokból épített silóknál m3-ként 20 Ft további hitel folyósítható. A hitelt 10 év alatt kell visszafizetni. A törlesztés 1960. november 1-től 5 éven át évi egyenlő részletben történik. 2. Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek silójukat 1955. október 20-ig megépítik és azt november 10-ig megtöltik, téglasiló építése esetén m3-ként 30 Ft, előregyártott idomlapokból épített siló esetén m3-ként 20 Ft anyagárvisszatérítésben részesülnek. Gerő Ernő s. k., a Minisztertanács első elnökhelyettese. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.054/1955. (V. 31.) számú határozata a kukoricatermelés fejlesztéséről. A kukorica kiemelkedő népgazdasági jelentőségére való tekinlettel szükséges, hogy országunkban a kedvező természeti adottságoknak megfelelő nagy arányokban fejlesszük termelését, s követve e téren is a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának útmutató kezdeményezését, döntő lépést tegyünk ia kukoricatermés növelésének, különösen nagyüzemi termelésének kiterjesztése útján. Ennek érdekében ia Minisztertanács laz alábbiakat határozza: 1. El kell érni, hogy 1956-ban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek megnövelt kukoricaterüleíük jelentős részén alkalmazzák iá gépi négyzetes művelést. Ezért ia Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma köteles gondoskodni arról, hogy iaz ezévi kedvező tapasztalatok alapján 1956. április l-ig minden gépállomáson és állami gazdaságban annyi négyzetes vetőgépet és gépi kultivátort állítsanak munkába, amennyi az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán a gépi négyzetes művelés elvégzéséhez szükséges. 2. A kukoricatermelés növelése érdekében a bevált heterózis kukorica vetőmag előállítását nagy arányokban növelni kell. A Földművelésügyi Minisztérium köteles gondoskodni fajtahibrid kukoricából 1956-ra 500.000 kh-ra, 1957-re 800.000 kh-ra elegendő vetőmag előállításáról. Ezenkíyül az M—5-ös beltenyésztéses hibrid kukoricavetőmagból 1955-ra 4000 kh, 1957-re 100.000 kh bevetésére elegendő vetőmagot kell előállítani. 3. A kukoricatermesztéssel kapcsolatos kuta'o munkát — a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével — jelentősen ki kell szélesíteni. Még ezév folyamán a földművelésügyi miniszter gondoskodjék újabb, sokoldalú kísérletek beállításáról, különösen a kukorica tő- és sortávolságára, művelési módszereire, beporzásániak és trágyázásának módjára vonatkozóan. 4. A kukoricatermés takarmányértékének nagyarányú növelése érdekében már ezévben 20 kísérleti és tangazdaságban, illetve állami gazdaságban be KÖZLÖNYE 459 kell állítani nagyüzemi kísérleteket a kukorica tejes érésben történő betakarításának és ily módon évenkénti kétszeri termesztési lehetőségeinek kikísérletezésére. A kísérlet elsősorban az alábbi termesztési módokra terjedjen kí: a) korai kukoricát tejes érésben takarítják be, a cső és a zöld szár külön kerül silózásra abrak, illetve szársilónak. Az így felszabadult területen újból a korai kukorica vetése következik, betakarítása azonos az előbbivel; b) a helyi kukoricafajtát tejes érésben takarítják be, a cső és a zöldszár külön kerül silózásra abrak, illetve szársilónak. Az így felszabadult területen újból a helyi kukoricafajta vetése következik, annak betakarítása azonos az előbbivel. E kísérleteket a szokásos termesztési és betakarítási módszerekkel, a szokásos műveléssel és érett állapotban történő betakarítással kell összehasonlítani. Fentieken kívül még őszi takarmánykeverékek utáni korai és helyi fajtákkal történő vetéssel, azok rendes szemtermesztésével, valamint „tejes érés" állapotában a csövek és a szár külön betakarításával és külön silózásával kell összehasonlító kísérleteket beállítani. A kísérleteknek minden változatban ki kell terjedniük az évi termés teljes takarmányértékének pontos megállapítására, takarmányozásra történő felhasználására, az utónövényként egységesen vetett búza termésében megmutatkozó hatására és az egyes termesztési módok gazdaságossági számításaira. Az e kísérletekre kijelölt kísérleti és tangazdaságok, továbbá állami gazdaságok igazgatóit kötelezi a Minisztertanács, hogy a kísérleteket a legnagyobb gondossággal, az eredmények pontos megfigyelésével, a munkaráfordítások feljegyzésével és a mérések hibátlan végrehajtásával végezzék. A kísérletekkel kapcsolatos takarmányérték méréséért az Orszá-gos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet igazgatója, míg a takarmányozási kísérletek összefogásáért az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója felelős. E nagyüzemi kísérletek eredményes lefolytatásáért és az eredmények feldolgozásáért a földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere együttesen felelős. A kísérletek eredményeiről a felelősök tegyenek 1955. november 30-ig előzetes jelentést a Minisztertanácsnak. 5. A kukorioatermesztés fokozása érdekében a Minisztertanács országos kukoricatermesztési ver-* senyt hirdet és a verseny feltételeit az alábbiakban határozza meg: a) A versenyben résztvehetnek: termelőszövetkezetek legalább 30 kh állami gazdaságok legalább 50 kh egyéni gazdálkodók legalább 2 kh kukorica vetésterülettel.