Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 31. szám

31. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 399 11. A termelőszövetkezetek által benyújtott, felülvizsgált és a telepítési irányszámokkal egyeztetett kérelmeket a 4. számú melléklet szerint köteles a megyei mezőgazdasága igazgatóság összesíteni. A telepítési kérelmekben és a pótlást igénylő lapokon megjelölt oltványszüklégletet fajtánként az 5. számú melléklet szerint kimutatásba foglalva az egész megyére összesíteni kell és két példányban a 4. számú melléklet két példányával együtt jóváhagyás végett a minisztérium Növénytermelési Főigazgatóságához kell legkésőbb június 25-ig megküldeni. A Főigazgatóság a benyújtót, öszszesítések alapján fogja a megye területén lévő 'ermelőszövetkezetek gyümölcsfacsemete és bogyósgyümölcsű szaporítóanyagszükségletét gyümölcsfajtánként meghatározni és biztosítani. Erről a megyei mezőgazdasági igazgatóság a fajtabontásban összeállított szaporítóanyagkeret közlésével kap értesítést. 12. A szaporítóanyagkeretre vonatkozó értesítés megérkezése után a megyei mezőgazdasági igazgatóság köteles a gyümölcstelepítés és pótlás szükségletét a rendelkezésre bocsátott szaporítóanyagkerettel egyezLeini. Az egyeztetés után a telepítési engedély iránti kéreimeket a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága azonnal bírálja felül, a telepítési engedélyeket az érdekelt termelőszövetkezetek részére haladéktalanul küldje ki és szervezze meg a telepítésre kijelölt területek taiaje'őkéjszítési munkáit. 13. A megye részére biztosított szaporítóanyagot a Szőlőoltvány- és Faosemeteforgalmi Vállalat szállítja le. Amennyiben a megyében a megadott kereten felül a szabványelőírásoknak megfelelő gyümölcsfacsemeték beszerzésére van lehetőség, azokat a 337/1953. számú utasítás alapján állami támogatással való telepítésre csak a Növénytermelési Főigazgatóság előzetes hozzájárulásával lehet felhasználni. 14. Az egyénileg termelők gyümölcsöstelepítési kérelmeinek elbírálásánál a 2. számú mellékleten közölt irányelveket értelemszerűen kell alkamazni. Nyomatékosan felhívom a megyei mezőgazdasági igazgatók figyelmét a jelen utasítás pontos és szakszerű végrehajtására. A szaporítóanyagszükséglet biztosítása érdekében fordítsanak különös nagy gondot az utasításban megjelölt határidők pontos megtartására és rendszeresen segítsék a termelőszövetkezeteket a telepítésre alkalmas -területek kiválasztásában, a telepítési terv _ előkészítésében és a szőlő- és gyümölcsöstelepítések végrehajtásában. Ellenőrizzék továbbá, hogy a telepítési engedélyek kiadásánál, illetve a telepítési tervek jóváhagyásánál megtartják-e a 4/1954. (III. 21.) F. M. számú rendelet rendelkezéseit. Erdei Ferenc s. k., földművelésügyi miniszter. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1/1955. (T. K. 31.) számú utasítása a statisztikai dolgozók képzéséről. A Minisztertanács 2067/20/1952. sz. határozatának végrehajtása tárgyában a statisztikai dolgozók szakmai képzéséről kiadott 22/2677/1952.számú KSH. elnöki utasítás egyidejű hatályon kívül helyezésével, az alap-, közép- és felsőfokú statisztikai szakvizsga rendjét a Minisztertanács 2016/6/1954. számú, valamint a 2148/48/1954. számú határozatai alapján az alábbiak szerint szabályozom, 1. Általános rendelkezések. 1. A Minisztertanács 2016/6/1954. sz. határozata értelmében a statisztikai munkakörben dolgozóknak munkakörüknek megfelelő (a szakminiszter, illetve főhatóság által szabályozott) fokú statisztikai vizsgára 1956. január l-ig kell jelentkezni. 2. A statisztikai vizsga fokozatai: alap-, közép- és felsőfok. 3. Statisztikai szakvizsgára statisztikai munkakörben dolgozó, statisztikai képesítés megszerzésére kötelezett személy bocsátható. 4. A statisztikai szakvizsgákat mindhárom feken a Köz-> ponti Statisztikai Hivatal, az illetékes minisztérium (főhatóság) bevonásával szervezi. 5. A statsztikai szakvizsgára, a felettes minisztérium, illetve főhatóság útján, annak javaslatával, a vizsgadíjak egyidejű befizetése mellett lehet jelentkezni. A vizsgára történő jelentkezés után. a vizsga időpont-1 iáról és helyérő] a KSH. Oktatási Osztálya értesítést küld< 6. A statisztikai szakvizsgára való felkészülés tanfolya-> mon vagy egyéni tanulással történhet. Az alap- és közép-* fokú tanfolyamokat a szakminisztérium, illetve főható-* eág, a felsőfokúakat a KSH. szervezi. A minisztériumok, illetve főhatóságok által szervezett tanfolyamok felett a KSH. elnöke szakfelügyeletet gya-* korol. 7. A statisztikusok oktatására vonatkozó rendelkezést (rendeletet, utasítást) az egyes minisztériumok (főhatosá* gok) csak a KSH. elnökével egyetértésben adhatnak kii II. A vizsga anyaga, módszere és minősítése. 1. Alapfokú vizsga tárgya: statisztika (általános statisztikai és szakstatisztikai anyag). A vizsga anyagából szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenni. 2. Középfokú vizsga tárgyai: a) általános statisztika b) szakstatisztika c) politikai gazdaságtan d) könyvvitel e) vállalati tervezés. Az egyes szakágakban a vizsgatárgyakkal kapcsolatos eltéréseket a KSH. elnöke az érdekelt miniszterekkel egyetértésben külön szabályozza. Általános statisztikából, szakstatisztikából és könyvvitelből szóbeli és írásbeli, a politikai gazdaságtanból, vállalati tervezésből szóbeli vizsgát kell tenni. 3. Felsőfokú vizsga tárgyai: a) általános statisztika b) szakstatisztika c) politikai gazdaságtan d) könyvvitel e) vállalati tervezés f) szakismeret (technológia) A felsőfokú vizsgán általános statisztikából, szakstatisztikából, könyvvitelből írásbeli és szóbeli, a politikai gazdaságtanból, vállalati tervezésből és szakismeretből (technológiából) szóbeli vizsgát kell tenni. 4. Az alapfokú írásbeli vizsga időtartama 2 óra, közép-* fokon tárgyanként 3 óra, felsőfokon tárgyanként 5 óra. A szóbeli vizsga időtartama alapfokon 20 perc, középés felsőfokon a statisztikai tárgyakból 30—30 perc, a nem statisztikai tárgyakból 20—20 perc. 5. Az a vizsgázó, akinek írásbeli dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgára nem bocsátható. 6. A szakvizsga minősítése mindhárom fokozaton az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének együttes értéke* lése alapján történik. A vizsga eredményét ,,jeles" (5). ,,jó" (4), „közepes" (3), „elégséges" (2), „elégtelen" (1) érdemjegyekkel kell minő* síteni. Az általános tanulmányi eredményt az egyes tantárgyakból tett érvényes vizsgák osztályzatainak átlaga adja.7. Az eredményesen letett vizsgáról a KSH oklevelet állít ki. 8. a) Sikertelen vizsga esetén, első ízben a sikertelen vizsga időpontjától számított két hónap, másodízben négy hónap elteltével pótvizsgát lehet tenni. b) Sikertelen vizsga esetén mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga megisrnétlendő. 9. A közép- és felsőfokú vizsgát (pótvizsgát) tárgyanként is le lehet tenni. A tárgyak sorrendjét a vizsgázó állapítja meg azzal a megkötéssel, hogy a statisztikai tárgyak előtt a politikai gazdaságtan, könyvvitel és szakismeret vizsgával már előzően rendelkeznie kell,