Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 28. szám

356 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám. 2. §. A R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A halászati termelőszövetkezetek, horgászegye­sületek és egyéb szervezetek által használt, illetve bérelt, valamint a kisszerszámos területi engedé­lyek kiadása útján hasznosított természetes vizek­ből az általános tilalmi időn túlmenően süllőt március hó 10 napjától április hó 20. nap­jáig, kecsegét április hó 15 napjától, pontyot és márnát pedig május hó 1. napjától június hó 10. napjáig bezárólag kifogni tilos." Erdei Ferenc s. k., földmüvelésügyi miniszter. A népművelési miniszter 2/1955. (IV. 17.) Np. M. számú rendelete a képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valamint dekorációs anyagok többszörösítésének és forgalombahozatalának szabályozásáról szóló 1955. évi 12. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról. r 1. §• (1) Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás­nak, bel- és külföldi, élő vagy "elhalálozott közéleti személyiségek képmásainak, valamint dekorációs anyagnak többszörösítéséhez és forgalombahozaía­lához szükséges — az 1955. évi 12. számú törvény­erejű rendelet 1. §-ában előírt — engedélyt (továb­biakban- engedély) a Népművelési Minisztérium képzőművészeti főosztálya adja meg írásban. (2) A többszörösítésre vonatkozó engedély csak az abban meghatározott példányszámban történő többszörösítésre jogosít. 2. §• Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás több­szörösítésével, forgalombahozatalával, illetőleg de­korációs anyag előállításával és üzletszerű for­galombahozatalával rendeltetésszerűen foglalkozó szerv részére engedély nemcsak művenként, illető­leg meghatározott példányszámú többszörösítésre, hanem általánosan is adható. 3- §• (1) Az engedély elnyerése iránti kérelmet a Ma­gyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja mel­lett működő Bírálóbizottsághoz kell benyújtani. (2) A kérelemben fel kell tüntetni a) a kérelmező nevét (cégét), foglalkozását, lakó­helyét (telephelyét), b) a szándékolt többszörösítés példányszámát és a példányok méretét, c) milyen anyagból és milyen eljárással történik a többszörösítés, d) a forgalomhahozatal milyen célt szolgál. (3) A kérelemhez mellékelni kell a többszörösí­tésre, illetőleg forgalonibahozatalra szánt képző­művészeti vagy iparművészeti alkotás, képmás, vagy dekorációs anyag egy példányát. 4. §• (1) Az 1955. évi 12. számú törvényerejű rende­let alkalmazása szempontjából üzletszerű forgalom­bahozatalnak kell tekinteni az alkalomszerű érté­kesítés körét meghaladó bármilyen értékesítést, ide­értve a képzőművészeti és iparművészeti alkotások, képmások, dekorációs anyagok és az ezekről készült többszörösített példányok értékesítésének közvetí­tését, mindennemű utcai vagy egyéb nyilt árusítá­sát, a házalást, továbbá az utcai megrendelésnek a helyszínen való elkészítését és értékesítését is. (2) Nem tekinthető üzletszerű forgalombahoza­talnak a képzőművészeti és iparművészeti alkotások alkalomszerű értékesítése, vagy ingyenes elidegení­tése. Ilyen esetben engedélyre nincs szükség. 5- §• Ez a rendelet nem érinti a sajtótermékek kinyo­matásának és terjesztésének engedélyezésére vonat­kozó jogszabályok érvényét. 6. §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Non György s. k., :a népművelési miniszter első helyettese. A földművelésügyi miniszter 39/1955. (Mg. É. 18.) F. M. számú utasítása az állattenyésztési feladatkörök újbóli szabályozásáról. A Minisztertanács 1.043/1953. (IV. 15.) számú határozata alapján az állattenyésztési szervezet munkájának megja­vítása, továbbá a tenyésztési és törzskönyvelési munka színvonalának emelése érdekében az alábbiakat ren­delem: 1. A járási állattenyésztő állomások működése — a törzsállattenyésztő állomások kivételével — 1955. május 1-ével megszűnik. Feladatkörüket egyidejűleg a megyei mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának szerveként létesített megyei törzskönyvelén felügyelőség és a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályán létesített állattenyésztési csoport veszi át. 2. A járási tanács vb. állattenyésztési csoport feladata a járás (város) területén az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése, az állati termékhozamok eme­lése, takarmánybázis biztosítása, különös tekintettel a termelőszövetkezetek közös állaltenyésztésére, továbbá az állategészségügy, valamint az apaállat, rétlegelő és takarmánygazdálkodás irányítása és ellenőrzése. Az állattenyésztési csoport vezetője a járási főállat­tenyésztő, egyben a mezőgazdasági osztályvezető szak­helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents