Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 25. szám

322 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám. 2. §. (1) Nem lehet az 1954. évi január hó 1. napja előtt elkövetett tiltott útlevélhasználat és tiltott határátlépés büntette, valamint az azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt büntető eljárást indítani az ellen a külföldön tartózkodó magyar állampolgár ellen, aki az 1956. évi április hó 4. napjáig a Magyar Népköztársa­ság területére visszatér. (2) Ugyancsak nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények miatt büntető el­járást indítani az ellen a törvényesen külföldre tá­vozott magyar állampolgár ellen, akinek útiok­mányai az 1954. évi január hó 1. napjáig lejártak, ha«-a Magyar Népköztársaság területére az 1956. évi április hó 4. napjáig visszatér. 3. §. A Magyar Népköztársaság területére visz­szatérni csak a Magyar Népköztársaság külképvi­seleti hatóságai által kiállított hazatérési igazol­vánnyal lehet. A visszatérni szándékozók kötelesek jelentkezni az illetékes külképviseleti hatóságok­nál. 4. §. Ez a törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Darabos Iván s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 8. számú határozata hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából kegyelem gyakorlásáról. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — figyelembe­véve népi demokratikus államunk szilárdságát, gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket — elhatározta, hogy hazánk felszabadulásának tize­dik évfordulója alkalmából az Alkotmány 20. §-a (I) bekezdésének j) pontjában biztosított kegyel­mezési jogát, elsősorban a politikai jellegű bűncse­lekményeket illetően, szélesebb körben kívánja gyakorolni. t. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért fel­hívja az igazságügyminisztert és a legfőbb ügyészt, hogy az alább meghatározott keretekben vizsgál­ják felül az elítéltek büntető ügyeit, illetőleg a fo­lyamatban lévő büntető eljárásokat és tegyenek elő­terjesztést a Népköztársaság Elnöki Tanácsához olyan személyek büntetésének elengedésére, illető­leg az ellenük folyamatban lévő büntető eljárások megszüntetésére, akik nem viseltek a letűnt reak­ciós rendszerben vezető tisztséget, s akiknél a ke­gyelem gyakorlása feltehetően elősegíti, hogy tár­sadalmunk hasznos, dolgozó tagjaivá váljanak. 2. Népi demokratikus államhatalmunk megerő­södése lehetővé teszi, hogy a kegyelem az 1. pont­ban meghatározott személyi körben kiterjedjen az állam elleni bűncselekményekre.— tekintet nélküli a büntetés mértékére — akkor, ha a cselekményt nem ellenséges szándékkal, vagy nyilvánvalóan ellen­séges hírverés megtévesztő hatására követték el. 3. a) Az egyéb bűncselekményeket illetően — ideértve a katonai bűntetteket is — azokban az , ügyekben tehető az L. pontban maghatározott sze­mélyi körben kegyelmi előterjesztés, amelyekbey a kiszabott szabadságvesztésbüntetés nem haladja meg az egy évi tartamot, illetőleg amelyekben a büntetés ezt a tartamot előreláthatóan nem haladná, meg. b) Nem tehető kegyelmi előterjesztés a hatóság és hatósági közeg elleni erőszak bűntette, a vesz­tegetés bűntette, a hivatali sikkasztás bűntette, a társadalmi tulajdon elleni szándékos bűntett,, a közveszélyes munkakerülés bűntette, az árdrágítás bűntette, az engedély nélküli állatvágás (ú. n. fe­ketevágás)* bűntetté, az élet és testi épség elleni bűntett, ideértve ai veszélyeztetés bűntettét is, va­lamint a polgárok javai elleni bűntett miatt elítélt vagy büntető eljárás alá vont személyek ügyeiben. c) A katonai bűntettek közül nem tehető ke­gyelmi előterjesztés áz önkényes eltávozás bűn­tette, az elöljáró vagy feljebbvaló bántahnazásá­sának bűntette és a szolgálati paranccsal szembeni engedetlenség bűntette miatt elítélt vagy büntető eljárás alá vont személyek ügyeiben. 4. A főbüntetésként vagy mellékbüntetésként ki­szabott pénzbüntetés elengedésére, továbbá a ja­vító-nevelő munka elengedésére kegyelmi javaslat nem tehető. 5. A kegyelmi előterjesztéseket az igazságügy­miniszter és a legfőbb ügyész 1955. évi április hó 15. napjáig hivatalból teszik meg, s az elcterjesz­. tések ügyében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi április hó 3,0. napjáig hoz, döntést. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Darabos Iván s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Minisztertanácsi határozat A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.039/1955. (IV. 1.) számú, határozata az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdaságainak kitüntetéséről. A Minisztertanács példás gazdálkodásukért, ma­gas terméseredmények eléréséért, valamint a be­adási kötelezettség pontos teljesítéséért a Békés megyei végegyházi „Szabadság" mező­gazdasági termelőszövetkezetet a* Minisztertanács vándorzászlójával, „Az ország élenjáró termelőszö­vetkezeti gazdasága" címmel és 1ÖQ.Q00 Ft pénz­jutalommal,

Next

/
Thumbnails
Contents