Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 311 mény (építmény-rész, felszerelés, berendezési tárgy) helyreállítása céljából a telekkönyvbe bejegyzett közös képviselő valamennyi tulajdonostárs részéről a kölcsön felvételére feljogosítottnak tekintendő. 37. §. Ha az a házhely, amelyen az építkezés történik, n2m dolgozó (háztartásbeli) házastárs, fel-, illetve lemenőági rokon tulajdona, a kölcsön csak akkor nyújtható, ha a kötelezvényt a házhelytulajdonos mellett az építtető dolgozó mint egyetemleges adóstárs is aláírja. 38. §. (1) A kölcsön fedezeteként jelzálogul szolgáló ingatlannak egészben, vagy részben való elidege nítéséhez a Takarékpénztár előzetes hozzájárulása szükséges, mely a hozzájárulás megadását a kölcsön visszafizetéséhez, vagy rendkívüli törlesztő rész befizetéséhez kötheti. A hozzájárulás feltetele az is, hogy az új tulajdonos a kölcsön visszafizetésére kötelezettséget vállaljon. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha az ingatlant csak a bérlő által felvett lakáshelyreállítási, vagy lakásmegosztási kölcsön terheli. (3) A bérlő részére engedélyezett kölcsön esetén a lakás átruházásához a Takarékpénztár előzetes hozzájárulása is szükséges. Amennyiben a régi bérlő tartozását még nem egyenlítette ki, a lakást csak akkor lehet átruházni, ha az új bérlő a köl csön visszafizetésére kötelezettséget vállal. 39^ §. A tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási szakigazgatási'szerve a jelen rendelet 19. §-ának d) pontjában megjelöltek részére családiház építési kölcsön engedélyezését csak kivételesen indokolt esetben javasolhatja. A kölcsön engedélyezését ilyenkor is csak akkor lehet javasolni, ha a kérelmező az állammal szemben fennálló minden (adófizetés, kölcsöntörlesztés, beszolgáltatás stb.) kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A javaslattételnél irányadó szempont az, "hogy a családiházakat legnagyobb részben saját erőből kell felépíteni és a kölcsön csak kiegészítésként szolgálhat a házépítés befejezésének biztosítására. A kölcsön legmagasabb összege ebben az esetben 10.000 Ft lehet. 40. §. A 23. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt minisztériumok (szervek) az 1955. év április 30-ig közöljék az Országos Takarékpénztár megyeszékhelyi fiókjával az 1955. évben kölcsön engedélyezésére javasolt dolgozók névsorát és a javasolt kölcsön mértékét. Az e kölcsönök céljára biztosított külön kölcsönkeretnek azt a részét, amelyre eddig az időpontig javaslatot nem tesznek, az általános családi lakóházépítési kölcsön céljára kell felhasználni. 41. §. Amenyiben az építkező a felvett építési kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel. a hitelrendszerről szóló 19/1952 (III. 13.) M. T. számú rendeletbe ütköző cselekményt követ el és annak megfelelően büntetendő. VII. Vegyes rendelkezések. 42. §. A bányász, a kőműves, a FAGI és egyéb lakóházépítési akciók keretében már folyamatban lévő, továbbá az elvállalt kötelezettségek alapján lebonyolításra kerülő építkezéseket — az eredeti feltételek szerint — be kell fejezni. 43. §. A 12/1954, (II. 14.) M. T. számú rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 2/1954. (V. 13.) V. K. G. M. számú rendelet 1—3. §-ában foglalt rendelkezések szerint a) az 1953. április 1. után épült személyi tulaj--, dont képező lakóház lakáshasználata nem esik korlátozás alá; b) az 1954. február 14. után épülő házakra a társbérletre vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatók és a lakást tulajdonosa részben, vagy egészben bérbeadás útján is hasznosíthatja44. §. Az 1955. évtől kezdődően — a jelen rendelet 42. §-ában foglalt kivételtől eltekintve — magánerőből történő lakóházépítkezések céljaira építőanyagot csak kiskereskedői (fogyasztói) áron lehet forgalomba hozni. 45. §. A házhelyek kialakításával és a házhelyek jutta-í tásával kapcsolatos — helyszínelési, házhelyrendezési tervek készítésével, a kitűzési és egyéb műszaki munkákkal felmerülő — költségek fedezetéről a város- (község-) gazdálkodási szerv köteles gondoskodni 46. §. A magánerőből történő lakóházépítkezések szervezését és irányítását az 1955. évtől kezdődően a város- és községgazdálkodási miniszter főfelügyelete mellett egységesen a tanácsok végrehajtobizottságának város- és községgazdálkodási szervei látják el. 47. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg az 1/1954. (II. 28.) V. K. G. M. számú rendelet hatályát veszti. Nezvál Ferenc s. k., Vörös János s. k., a város- és község- a pénzügyminiszter gazdálkodási miniszter első helyettese, első helyettese.