Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 22. szám

22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 281 Az ellátás folyósítása. 23. §. (1) Az öregségi nyugdijat elsőízben legkorábban a munkaviszony megszűnését követő naptól lehet folyósítani. Ha az igénylő munkaviszonyban nem áll, az öregségi nyugdíjat elsőizben legkorábban an­nak a hónapnak az első napjától kezdődően lehet fo­lyósítani, amelyben az igényjogosultság feltételei beállottak. (2) Ha az igénylő olyan munkakörben dolgozik, ^amelynek alapján öregségi nyugdíja fele összegére "jogosult [T. 30. § (2) bekezdés], az öregségi nyug­díjat első ízben legkorábban anns k a hónapnak az első napjától lehet az egyébként fennálló korlátozó rendelkezések szerint folyósítani, amelyben az igényjogosultság feltételei beállottak. (3) A rokkantsági nyugdijat első ízben legkoráb­ban a táppénzsegélyezés befejezését követő naptól le­het folyósítani. Ha az igénylő táppénzsegélyezésben nem részesül, a rokkantsági nyugdíjat első ízben an­nak a hónapnak első napjától kell az egyébként fennálló korlátozó rendelkezések szerint folyósí­tani, amelyben az igényjogosultság feltételei beál­lottak 24. §. A T. 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendel­kezést a szülői nyugdíj tekintetében is alkalmazni kell. 25. §. Az igazságügyi szakértői kijelölés az R. 47. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott ke­resőfoglalkozásnak nem tekinthető. 26. §. (1) A jogosult haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült nyugdíj (járadék) az öröklés sorrendje szerint egyébként jogosult örökös részére abban az esetben folyósítható, ha a nyugdíjassal (járadékossal) annak haláláig közös háztartásban élt. (2) Ha az öröklés sorrendje külön eljárás nélkül meg nem állapítható, ia jogosult haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült nyugdijak (jára­dékok) felvételére egymást követő sorrendben a házastárs, a gyermek, az unoka, a szülő, a nagy­szülő és a testvér jogosult, feltéve, hogy a nyug­díjassal (járadékossal) annak halálakor közös ház­tartásban élt. (3) Ha az (I), illetőleg a (2) bekezdésben foglal­tak alapján nem lehet megállapítani, hogy a nyug­díjas (járadékos) haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugdíj (járadék) felvé­telére ki jogosult, a lejárt és el nem évült nyugellá­tás részleteit hagyatékba kell utalni. 27. §. A nyugdíj lefoglalható részének tartásdíj fejében az R. 51. §-a alapján történő engedményezését bírói ítéletben (egyezségben) ioglalt, vagy közjegyző,'il­letőleg gyámhatóság előtt tett nyilatkozattal (en­gedményezési okirat) kell igazolni. 28. § Az ügykezelés egyszerűsítése érdekében az ellá­tás végösszegének megállapításánál az 50 fillért el nem érő töredékösszeget figyelmen kívül kell hagy­ni, az 50 fillért elérő vagy azt meghaladó töredék­összeget pedig forintra kell felfelé kerekíteni. Elismerési díj. 29. §. (1) Az elismerési díj fizetésére irányuló szándé­kot az SZTK-nak annál az alközpontjánál (kiren­deltségénél) kell bejelenteni, amelynek illetékességi területén a dolgozó legutóbb betegség esetere biz­tosítva volt. A bejelentést posta útján, postai leve­lezőlapon, vagy levélben kell teljesíteni. (2) Az elismerési díj összegét a betegségi bizto­sítás alá eső munkaviszony alapján legutóbb ka­pott javadalmazás figyelembevételével az SZTK il­letékes alközpontja (kirendeltsége) állapítja meg és erről a bejelentőt értesíti. Az elismerési díjat ha­vonta előre, minden hónap 15. napjáig kell befizetni. Ha az elismerési díj fizetője az elismerési díj fize­tésével két egymást követő alkalommal elmarad, vagy a fizetést késedelmesen teljesíti, az SZTK il­letékes alközpontja (kirendeltsége) az elismerési díj további fizetését visszautasítja. Ezzel az elismerési díj fizeiőjének az elismerési díjfizetéssel fenntartott joga elvész. Méltánylást érdemlő kivételes esetben azonban a társadalombiztosítási bizottság az elis­merési díj további fizetését engedélyezheti. (3) Ha az elismerési díj fizetője egy hónapnál hosszabb időn át keresőképtelen beteg és ezt az el­ismerési díj fizetésének esedékességekor rendelőin­tézeti főorvos által kiállított bizonyítvánnyal iga­zolja, kérelmére a társadalmbiztosítási bizottságtól keresőképtelenséget okozó betegségének egy hóna­pot meghaladó tartamára az elismerési díj fizetése alól felmentést kaphat. A kérelmező orvosi vizsgá­lata iránt a lakóhely szerint illetékes SZTK alköz­pont (kirendeltség) intézkedik. Nyugdíjpótlék. 30. §. Nem jár nyugdíjpótlék a polgári jogi jogszabá­lyok alapján megállapított járadék után. 31. §. A T. 38. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából munkabérként a nyug­díjpótlék megállapítását megelőzően utoljára ugyanannál a munkáltatónál egyhuzamban elért tizenkét havi munkabér egy hónapra eső átlagát kell figyelembe venni. Ha a nyugdíjas a nyugdíjpótlék megállapítását megelőzően utoljára tizenkét hónap­nál kevesebb időn át volt egyhuzamban ugyanannál

Next

/
Thumbnails
Contents