Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 69. szám

69. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 985 IV. Jutalmazás. L Az üzemi gyűjtés terén kiváló eredményt elért dol­gozók: a kovácsoltvashulladék után tonna/12.— Ft az öntvény töredék után tonna/20.— Ft jutalomban részesülnek. A hulladékszolgáltató vállala­toknak lenti alapon rendelkezésre bocsátott jutalom­összegből — 10.000 to vashulladék átadásáig — 70% a gyűjtést ténylegesen végző dolgozók, 20% a szervezés, irányítás munkájában kitűnt központi és minisztériumi dolgozók, 10% pedig a MÉH, illetve a K. G. M. gyűjtő­vállalatok dolgozói között kerül kiosztásra. A központi és minisztériumi irányítószervek dolgozói csak 100%-os terv­teljesítés esetén részesülhetnek jutalomban. 2. A Minisztertanács a „Vasgyűjtő Hónap" szervezésé­ben kiváló eredményt elérő dolgozókat kormánykitünte­tésben részesíti. 3. A lakóterületi jutalmazási keretből a DISZ ifjúság jutalmazásának százalékos arányát Budapesten és vidé­ken a tényleges teljesítmény alapján a DISZ Központi Vezetőségével egyetértésben a Könnyűipari Minisztérium határozza meg. Jutalmazásban részesülnek az irányítás­ban és szervezésben élenjáró pedagógusok, házkezelők, házfelügyelők és más társadalmi aktívák is. Az ipari és lakóterületi gyűjtésben kimagasló telje­sítményt felmutató dolgozók, továbbá a gyűjtésben ki­tűnt fiatalok elnyerhetik a „Kiváló Fémgyűjtő" kitüntető jelvényt. (Úttörőknél ennek feltétele 10 q vas vagy 1 q színesfémhulladék, DISZ ifjaknál 15 q vas vagy 1,5 q színesfémhulladék összegyűjtése.) V. Ellenőrzés. 1. A Könnyűipari Minisztérium „MÉH" Iroda, a megyei tanács vb. IV. Ipari Osztálya és a Város- és Községgaz­dálkodási Osztálya (fővárosi vkg. szervek) ellenőrizzék, a) a gyártakarítások és lomtalanítások végrehajtását; b) a szállító eszközök kihasználását és az anyagmoz­gatást; c) a haszonanyagválogatást; d) a vállalati selejtezéseket; e) a területi gyűjtők működését és általában a MEH­vállalatok begyűjtési tevékenységét. Nezvál Ferenc s. k., G. Fazekas Erzsébet s. k., a város és község- könnyűipari minisztériumi gazdálkodási miniszter csoportfőnök, első helyettese. A város- és községgazdálkodási miniszter 70/1955. (T. K. 69.) V. K. G. M. — A. H. számú utasítása a csepeli melegvízszolgáltatás díjának megállapításáról. A csepeli hulladékmelegvíz szolgáltatási díját 1955. Október 1-i hatállyal a következőképpen állapítom meg: 1. A Magyar Posztógyár a szolgáltatott melegvízért köbméterenként 2.40 Ft-ot térít a Fővárosi Vízművek­nek, vagyis folyamatosan ugyanazt az összeget, amit je­lenleg az R. M. Erő-Közműnek térít. 2. A Fővárosi Vízművek köbméterenként 1.— Ft-ot -j- 8% forgalmi adót, tehát összesen 1.08 Ft-ot térít az R. M. Erő-Közműnek. 3. A csepeli Béke téri lakóházak lakói az eddig ér­vényben volt 8.— Ft-os árral szemben havonta és sze­mélyenként 5.— Ft-ot térítenek a Fővárosi Vízművek­nek. A személyek számát úgy kell megállapítani, hogy egy-egy családban a felnőtteken (16 éven felü'ieken) kívül legfeljebb két gyermek után kell díjat fizetni, 4. Az SZTK rendelőintézet és a sporttelep a fogyasz­tott melegvízért köbméterenként 4.— Ft-ot térítenek a Fővárosi Vízműveknek. A fenti melegvízszolgáltatási díjak a forgalmi adót magukban foglalják. Nezvál Ferenc s. k., a város- és községgazdálkodási miniszter? első helyettese. A Munka erőtartalékok Hivatala elnökének 90/1955. (MTH. K. 18.) M. T. H. számú utasítása az ipari tanulóintézetek (iskolák) és az ipari tanulóképzésben résztvevő vállalatok • kapcsolatának szabályozásáról. A Minisztertanács 2.188/1955. (VIII 24.) szám alatt határozatot hozott az ipari és kereskedelmi szakmunkás­képzés egyes kérdéseiről. A határozat megállapítja, hogy az ipari tanulóképzés területén elért eredmények mel­lett a szakmunkásképzésnek még vannak fogyatékossá­gai. Emiatt a fiatal szakmunkások egyrésze nem én el a technikai fpjlnrlps és az ipar által megkívánt színvona­lat. Ennek egyik oka, hogy a vállalati igazgatók és fő­mérnökök egyrésze nem törődik eléggé a vállalatnál ok­tatott ipari tanulók képzésével és nem ad megfelelő se­gítséget az ioari tanulóintézetekben (iskolákban) ioljső oktató-nevelő munkához. Ugyanakkor az ipari tanulóin­tézetek (iskolák) sem törekedtek eléggé az iparral való jó kapcsolat megteremtésére. A minisztertanácsi határozat megállapítja, hogy az jpari tanulóképzés színvonala további emelésének elen­gedhetetlen feltétele az ipari tanulóintézetek (iskolák) és a tanulók gyakorlati oktatási heiyéül szolgáló üzemek (vállalatok) kapcsolatának és a tanulók képzése terén való együttműködésének további erősítése. Ezért a minisztertanácsi határozat végrehajtására az ipari tanulóintézetek (iskolák) és az ipari tanulóképzésben résztvevő vállalatok, üzemek kapcsolatának és együttmű­ködésének szabályozása tárgyában, továbbá az e tárgyban már kiadott rendelkezések egységes szerkezetben való összefoglalása végett a kohó- és gépipari, a köziekedés­és postaügyi, a szénbányászati, az építésügyi, a vegy­ipari és energiaügyi, a könnyűipari, az élelmiszeripari, valamint a város- és községgazdálkodási miniszterrel egyetértésben a következő utasítást adom ki: L Általános rendelkezések. 1. Az utasítás hatálya kiterjed: a) az MTH, a Könnyűipari Minisztérium és az Élelmi­szeripari Minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi ipari tanulóintézetre és iskolára (a továbbiakban: inté­zet), kivéve a traktoros-gépész tanulók tekintetében a traktoros-gépészképző intézeteket, továbbá b) az utasítás bevezetésében megjelölt miniszterek fő­felügyelete alá tartozó minden olyan állami vállalatra és üzemre (a továbbiakban: vállalat), amelyben az a) pont­ban megjelölt intézethez tartozó ipari tanulók (a továb­biakban: tanuló) gyakorlati oktatása folyik. 2. Mindazon feladat végrehajtásáért, amelyet jelen uta­sítás az intézet kötelességeként szab meg, az miázet igaz­gatója felelős. Azokat a feladatokat, amelyeknek felelőséül az utasíiia szövege magát az intézet igazgatóját jelöli mos, az inté­zet igazgatója személyesen köteles végrehajtani. Az inté­zet köte1 ősségeként megszabott egyéb feladatokat azonban munkatársai útján is megoldhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents