Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)
1954 / 70. szám
70. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 803 a) telekkönyvi végzéssel, vagy b) olyan telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirattal van igazolva, amelyet a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága, illetőié? a járási tanécs vb. mezőgazdasági osztálya hozzájárulási záradékkal látott el. 2. Osztatlan közös birtokot megosztani és a megosztást az állami földkönyveken, valamint a kartotéklapokon keresztülvezetni csak akkor szabad, ha a birtokmegosztás a) vázrajzot végzéssel, vagy b) olyan osztályos egyezséget tartalmazó okirattal van Igazolva, amelyet a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága, illetőleg a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya hozájarulá&i záradékká1 látott el, s végül c) olyan telekkönyvi végzéssel van igazolva, amely oszta'.'sn közös birtok megosztás nélküli elidegenítésére vonatkozik ugyan, de a társtulajdonosom külön gazdálkcdátának tényét a tanács vb. is bizonyítja. VI. A tulajdonos személyében bekövetkezett változások átvezetése az állami földkönyveken. 1. A tulajdonos személyében bekövetkezett változást elsősorban az állami földkönyvben kell keresztülvezetni. A tulajdonos személyében történt változásokat szabályszerű apadásba és szaporodásba hozatal útján kell az állami földkönyveken keresztüvezetni. A keresztülvezetés alkalmával nemcsak a bejelentett változásokat, hanem a bejelentést megelőző időben bekövetkezett és ezideig bármely okból ét nem vezete.t hasonló tárgyú változást is keresztül kell vezetni. A változásokkal érintett állami földkönyvek zárlati eredményeit különbözeti kimutatásba felvenni nem kell. 2. Ha valamely bejelentés következtében az állami földkönyvben nyilvántartctt földrészlettek megosztása válik szükségessé — belsértve azokat a megosztásokat is, amelyek az állami íöldkönyvekben csak ceruzával vannak feljegyezve — a megosztást a változás által érintett 'termelők meghallgassa alapján végre kell hajtani. A meghallgatás során tisztázni kell, hogy a megosztott ingatlant egyes birtokosok a természetben miként használjak és a megállapítás eredményét a rendelkezésre álló térképekre grafit ceruzával húzott: folytonos vonallal be keli rajzolni. A megosztás után keletkezett új földrészleteket helyrajzi számmal kell megjelölni. Az új földrészletek helyrajzi számaként azt a helyrajzi számot kell felhasználni, amely helyrajzi szám alatt a megosztott földrészlet az állami földkönyvben fel volt véve. A megosztás után keletkezett új földrészletek megkülönböztetése céljából azonban az eredeti helyrajzi számot 1-től kezdődő számokkal kel! törni (pl. 641/1—1, 641/1—2-vel). 3. Ha- a birtokközösség megszüntetése folytán összefüggő birtoktest megosztására van szükség, az alábbi eltéréssel a 2. pontban ismertetett módon kell eljárni: a) Birtoktest megosztása esetén a birtoktestet képező földrészleteket egy helyrajzi szám alatt elfekvő földrészletnek kell tekinteni, még abban az esetben is, ha a birtoktestbe eső egyes földrészletek más-más művelési égba tartoznak. b) A birtoktest megosztása után kialakult egyes új földrészletek helyrajzi számmal megjelölése céljából a birtoktest területébe eső földrészletek közül annak a földrészletnek a helyrajzi számát kell felhasználni, amelynek helyrajzi száma a legkisebb. c) Ha birtoktest területébe több művelési ág tartozik, £z egyes művelési ágakat alrészletként kell kezelni és azokat az abc. a-tól kezdődő betűivel kell megjelölni. 4. Az egyes földrészletek megosztásánál különös gondot kell fordítani arra, hogy a megosztás után keletkezett földrészletek összterülete a megosztott földrészletek eredeti területével még az egyes művelési ágak keretén belül is megegyezzék. A mérnöki szabványnál kisebb területeket a szabványnál nagyobb területekbe beolvasztani nem szabad. 7. Ha valamely gazdálkodó részére új állami földkönyv nyitása válik szükségessé, az új állami földkönyvet az eddig nyitott legmagasabb földkönyv száma után következő számmal kell megjelölni. A megszűnt állami földkönyvek számát újból felhasználni nem szabad. VII. A használó személyében bekövetkezett változások. Az 1954. évi gazdalajstromban nyilvántartott állapottal szemben bejelentett használatban történt változásokat csak abban az esetben szabad figyelembe venni és az állami földkönyvekben feljegyezni, ha a változás olyan írásbeli szerződéssel van igazolva, amelyet a tanács vbnál bemutattak és amelyet a tanács vb. igazolási záradékkal látott eí, VIII. A használó személyében bekövetkezett változások feljegyzése az állami földkönyvekben h A használó személyét, valamint a használatban tartott föld területét és tisztajövedelmét az állami földkönyvekben ceruzával fel kell jegyezni^ IX. A változások átvezetése a kartotéklapokun. Ív A változásoknak az állami földkönyvekben történt érvényesítése után a változások eredményét az érintett állami földkönyvek adatai alapján a kartotéklapokon is át kel! vezetni. 3. Minden olyan esetben, amidőn az időközi változások-' nak átvezetése során a kartotéklap adatain változást vezetnek keresztül, a kartotéklapot — V. részének lapszélén — a változás keresztülvezetése időpontjának feltüntetése nvellett, a termelővel alá kell íratni. XI. Idegen községben lakók területének át jelentése, 1. Az idegen községben lakó termelők földjeit, ha azokat az 1954. évi gazdalajstrom készítésekor nem jelentették át, a jelen utasításban szabályozott munkálatok végrehajtása során a föld fekvése szerinti községből, a lakóhely szerinti községbe át kell jelenteni. Ugyancsak át kell jelenteni mindazokat a változásokat, amelyek idegen községben lakó termelőknek az 1954. évi gazdalajstrom készítésekor már átjelentett és a lakóhely szerinti közságben elfogadott ingatlanaira vonatkoznak. 2. Az új átjelentéseket csak a közvetlenül szomszédos községekbe, kisebb községek esetében csak azokba a községekbe szabad teljesíteni, amelyek 10 km-es körzeten belül fekszenek. Nem szabad ét.ielenteni: a) az állami gazdaságok használatában lévő földterületeket; b) a Budapesten lakók földterületeit, ha a földművelés nem főfoglalkozásuk; c) az állami tartalékföldekből haszonbérelt területeket^ 3. Az átjelentéseket kartotéklapmásodlatok útján kell foganatosítani. A kartotéklapmásodlatok második oldalának alsó lapszélén záradékban fel kell tüntetni, hogy a termelő az eredeti kartotéklapot aláírta-e, vagy sem. A záradékot az eljáró dolgozó aláírni köteles. 5. A lakóhely szerinti községben eljáró dolgozó a hozzá megérkezett kartotéklapmásodlatokon megnevezett termelőket — ha aláírásuk a kartctéklapmásodlaton igazolva nincsen — azonnal megidézi és meghallgatásuk útján megállapítja, hogy az átjelentett területet ki használja. Nem kell megidézni azokat a termelőket, akiknek kartctéklapmásodlatán fel van jegyezve, hogy a termelő az eredetit aláírta. Az ilyen kartotéklapmásocllatokon nyilvántartott területeket a termelő meghallga'ása nélkül is elfogadott területeknek kell tekinteni. 6. Ha a behívott termelő a kartotéklapmásodla'on feltüntetett területet saját használatáoan lévőnek elismeri, a kartotéklapmásodlatot — V. részének lapszélén — a termelővel alá kell iratni. 7. Ha a behívott termelő a kartotéklapmásodlaton feltüntetett terüle:eí saját használatában lévőnek nem ismeri el, a termelőt fel kell hívni, hogy nevezze meg azt a termelőt, aki a kartotéklapmásodlatra felvett területet