Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 70. szám

70. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 803 a) telekkönyvi végzéssel, vagy b) olyan telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirattal van igazolva, amelyet a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága, illetőié? a járási tanécs vb. mezőgazdasági osztálya hozzájárulási záradékkal látott el. 2. Osztatlan közös birtokot megosztani és a megosztást az állami földkönyveken, valamint a kartotéklapokon ke­resztülvezetni csak akkor szabad, ha a birtokmegosztás a) vázrajzot végzéssel, vagy b) olyan osztályos egyezséget tartalmazó okirattal van Igazolva, amelyet a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága, illetőleg a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya hozájarulá&i záradékká1 látott el, s végül c) olyan telekkönyvi végzéssel van igazolva, amely osz­ta'.'sn közös birtok megosztás nélküli elidegenítésére vo­natkozik ugyan, de a társtulajdonosom külön gazdálkcdá­tának tényét a tanács vb. is bizonyítja. VI. A tulajdonos személyében bekövetkezett változások átvezetése az állami földkönyveken. 1. A tulajdonos személyében bekövetkezett változást elsősorban az állami földkönyvben kell keresztülvezetni. A tulajdonos személyében történt változásokat szabály­szerű apadásba és szaporodásba hozatal útján kell az ál­lami földkönyveken keresztüvezetni. A keresztülvezetés alkalmával nemcsak a bejelentett változásokat, hanem a bejelentést megelőző időben bekövetkezett és ezideig bármely okból ét nem vezete.t hasonló tárgyú változást is keresztül kell vezetni. A változásokkal érintett állami föld­könyvek zárlati eredményeit különbözeti kimutatásba fel­venni nem kell. 2. Ha valamely bejelentés következtében az állami földkönyvben nyilvántartctt földrészlettek megosztása válik szükségessé — belsértve azokat a megosztásokat is, amelyek az állami íöldkönyvekben csak ceruzával vannak feljegyezve — a megosztást a változás által érin­tett 'termelők meghallgassa alapján végre kell hajtani. A meghallgatás során tisztázni kell, hogy a megosztott ingatlant egyes birtokosok a természetben miként hasz­náljak és a megállapítás eredményét a rendelkezésre álló térképekre grafit ceruzával húzott: folytonos vonallal be keli rajzolni. A megosztás után keletkezett új földrészle­teket helyrajzi számmal kell megjelölni. Az új föld­részletek helyrajzi számaként azt a helyrajzi számot kell felhasználni, amely helyrajzi szám alatt a megosztott földrészlet az állami földkönyvben fel volt véve. A meg­osztás után keletkezett új földrészletek megkülönböztetése céljából azonban az eredeti helyrajzi számot 1-től kez­dődő számokkal kel! törni (pl. 641/1—1, 641/1—2-vel). 3. Ha- a birtokközösség megszüntetése folytán össze­függő birtoktest megosztására van szükség, az alábbi el­téréssel a 2. pontban ismertetett módon kell eljárni: a) Birtoktest megosztása esetén a birtoktestet képező földrészleteket egy helyrajzi szám alatt elfekvő földrész­letnek kell tekinteni, még abban az esetben is, ha a birtoktestbe eső egyes földrészletek más-más művelési égba tartoznak. b) A birtoktest megosztása után kialakult egyes új földrészletek helyrajzi számmal megjelölése céljából a birtoktest területébe eső földrészletek közül annak a földrészletnek a helyrajzi számát kell felhasználni, amelynek helyrajzi száma a legkisebb. c) Ha birtoktest területébe több művelési ág tartozik, £z egyes művelési ágakat alrészletként kell kezelni és azokat az abc. a-tól kezdődő betűivel kell megjelölni. 4. Az egyes földrészletek megosztásánál különös gon­dot kell fordítani arra, hogy a megosztás után keletkezett földrészletek összterülete a megosztott földrészletek ere­deti területével még az egyes művelési ágak keretén belül is megegyezzék. A mérnöki szabványnál kisebb területe­ket a szabványnál nagyobb területekbe beolvasztani nem szabad. 7. Ha valamely gazdálkodó részére új állami földkönyv nyitása válik szükségessé, az új állami földkönyvet az eddig nyitott legmagasabb földkönyv száma után követ­kező számmal kell megjelölni. A megszűnt állami föld­könyvek számát újból felhasználni nem szabad. VII. A használó személyében bekövetkezett változások. Az 1954. évi gazdalajstromban nyilvántartott állapottal szemben bejelentett használatban történt változásokat csak abban az esetben szabad figyelembe venni és az ál­lami földkönyvekben feljegyezni, ha a változás olyan írásbeli szerződéssel van igazolva, amelyet a tanács vb­nál bemutattak és amelyet a tanács vb. igazolási záradék­kal látott eí, VIII. A használó személyében bekövetkezett változások feljegyzése az állami földkönyvekben h A használó személyét, valamint a használatban tar­tott föld területét és tisztajövedelmét az állami föld­könyvekben ceruzával fel kell jegyezni^ IX. A változások átvezetése a kartotéklapokun. Ív A változásoknak az állami földkönyvekben történt érvényesítése után a változások eredményét az érintett állami földkönyvek adatai alapján a kartotéklapokon is át kel! vezetni. 3. Minden olyan esetben, amidőn az időközi változások-' nak átvezetése során a kartotéklap adatain változást ve­zetnek keresztül, a kartotéklapot — V. részének lapszé­lén — a változás keresztülvezetése időpontjának feltünte­tése nvellett, a termelővel alá kell íratni. XI. Idegen községben lakók területének át jelentése, 1. Az idegen községben lakó termelők földjeit, ha azo­kat az 1954. évi gazdalajstrom készítésekor nem jelentet­ték át, a jelen utasításban szabályozott munkálatok vég­rehajtása során a föld fekvése szerinti községből, a la­kóhely szerinti községbe át kell jelenteni. Ugyancsak át kell jelenteni mindazokat a változásokat, amelyek ide­gen községben lakó termelőknek az 1954. évi gazdalajst­rom készítésekor már átjelentett és a lakóhely szerinti közságben elfogadott ingatlanaira vonatkoznak. 2. Az új átjelentéseket csak a közvetlenül szomszédos községekbe, kisebb községek esetében csak azokba a köz­ségekbe szabad teljesíteni, amelyek 10 km-es körzeten belül fekszenek. Nem szabad ét.ielenteni: a) az állami gazdaságok használatában lévő földterü­leteket; b) a Budapesten lakók földterületeit, ha a földművelés nem főfoglalkozásuk; c) az állami tartalékföldekből haszonbérelt területeket^ 3. Az átjelentéseket kartotéklapmásodlatok útján kell foganatosítani. A kartotéklapmásodlatok második oldalá­nak alsó lapszélén záradékban fel kell tüntetni, hogy a termelő az eredeti kartotéklapot aláírta-e, vagy sem. A záradékot az eljáró dolgozó aláírni köteles. 5. A lakóhely szerinti községben eljáró dolgozó a hozzá megérkezett kartotéklapmásodlatokon megnevezett ter­melőket — ha aláírásuk a kartctéklapmásodlaton iga­zolva nincsen — azonnal megidézi és meghallgatásuk út­ján megállapítja, hogy az átjelentett területet ki hasz­nálja. Nem kell megidézni azokat a termelőket, akiknek kartctéklapmásodlatán fel van jegyezve, hogy a termelő az eredetit aláírta. Az ilyen kartotéklapmásocllatokon nyilvántartott területeket a termelő meghallga'ása nél­kül is elfogadott területeknek kell tekinteni. 6. Ha a behívott termelő a kartotéklapmásodla'on fel­tüntetett területet saját használatáoan lévőnek elismeri, a kartotéklapmásodlatot — V. részének lapszélén — a termelővel alá kell iratni. 7. Ha a behívott termelő a kartotéklapmásodlaton fel­tüntetett terüle:eí saját használatában lévőnek nem is­meri el, a termelőt fel kell hívni, hogy nevezze meg azt a termelőt, aki a kartotéklapmásodlatra felvett területet

Next

/
Thumbnails
Contents