Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 70. szám

*70. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 799 4. A termésbecslésnek ki kell terjedni az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egész területére. 5. A termésbecslésbe a járásban be kell vonni a járási agronómusokat, a gépállomások főagronómufeait és a termelőszövetkezetekhez beosztott agronómusait. Az agronómusok a termésbecslési munkáért felelősséggel tartoznak, amit a hivatali eskü szövegében is kifejezésre kell juttatni. 6. A termésbecslésben jó munkát végző agronómusokat — akiknek termésbecslései a tényleges hozamokat legjobban megközelítik — pénzjutalomban kell részesíteni. Erre a célra a pénzügyminiszter évenként biztosítson a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében megfelelő keretet. 7. A termésbecslési feladatok ellátásához szükséges személyi és dologi kiadások fedezetéről a Földművelésügyi Minisztérium, illetőleg a megyei mezőgazdasági igazgatóságok költségvetésében kell gondoskodni. 8. A határozat végrehajtásáról a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter gondoskodik. 9. Jelen határozat rendelkezéseit 1954. évi november hó 1-től kell alkalmazni. Hatálybalépésével az 1.013/1953. (III. 16.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács első elnökhelyettese. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.09&/1954. (XI. 13.} számú határozata az állami kezelésben lévő házak bérjövedelmének felhasználásáról. A Minisztertanács az alábbi határozatot hozza: í. Az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő épületek bérjövedelméből a bérjövedelem 15%-át kezelési költségekre, 15%-át közüzemi dijakra, 70%-át felújításra és karbantartásra keli fordítani. 2. A felújítás és karbantartás eddig alkalmazott megkülönböztetését meg kell szüntetni. A felújítási és karbantartási keretet egészében a Beruházási Bank kezelje. 3. A felújítási és karbantartási keret egy részét egyszerűsített eljárással — az ingatlankezelő vállalatok rendelkezésére kell bocsátani. 4. A felújítási és karbantartási keret felhasználásáról — beleértve az ingatlankezelő vállalatok ré'szére egyszerűsített eljárással folyósítandó összegek mértékét is — a város- és községgazdálkodási miniszter rendelkezzék. 5. Ez a határozat 1955. január 1-én lép hatályba. Apró Antal s. k., a Minisztertanács elnökhelyetlese. Miniszteri rendeletek és utasítások A belügyminiszter 371954. (XI. 13.) B. M. számú rendelete egyes közlekedésrendészeti szabályok megszegőinek helyszíni bírságolásáról. Az 1953. évi 16. számú törvényerejű rendelet 16. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: (1) A rendőrségnek ezzel a feladattal megbízott tagjai azokra a személyekre, akik a közúti közlekedés rendjének szabályozásáról szóló 1/1953.' (XII. 4.) B. M. számú rendeletben (a továbbiakban: KRESZ.) megállapított egyes — az alábbi 2—4. §-okban felsorolt — közlekedésrendészeti szabályokat megszegik, tettenérés esetében a helyszínen pénzbírságot szabhatnak ki. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a katonai büntető eljárás alá tartozó személyekre is alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kiskorú, illetve a fiatalkorú (tizenkettedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét még be nem töltött), valamint a területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvező személyekkel szemben alkalmazni nem szabad. 2. §• (1) A helyszínen öt forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a személyre (gyalogjáróra), aki a) a KRESZ. 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére olyan útvonalon, amelyen járda van, nem a járdán közlekedik; b) a KRESZ. 61. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az úttesten a közlekedést akadályozza; c) a KRESZ. 61. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére olyan helyen, ahol járda vagy járdasziget van, a járművekre az úttesten várakozik; d) a KRESZ. 63. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, olyan útvonalon, amelyen kijelölt gyalogátkelőhely van, nem itt halad át, illetve lakott területen lévő főútvonalon — ha nincs kijelölt gyalogátkelőhely — az úttesten nem az útkereszteződésnél vagy úttorkolainál halad át; e) a KRESZ. 63. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az úttesten nem derékszögben, a legrövidebb átkelést biztosító irányban halad át. (2) A helyszínen tíz forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a személyre, aki a) a KRESZ. 25 §-ának (2) —(4), (6) — (9) és (12) bekezdéseiben foglalt rendelkezések ellenére az úttesten nem a rendőr vagy jelzőlámpa jelzésének megfelelően közlekedik;