Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 2. szám

2. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23 P. M. számú utasítás rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a) valamennyi felújító szervnél a saját vállalkozásban végzett lakásfelújítások finanszírozása havi ellátmánnyal iörténik; b) a 10.000 forintot meg nem haladó munkákról költ­ségvetést az illetékes bankfiókhoz beküldeni nem kell és a költségvetés alapján gazdálkodó felújító szervek részére az ilyen munkákra is lehet ellátmányt folyósí­tani; végül c) az 50.000 forintot meghaladó értékű lakásfelújítási munkák műszaki átadás-átvételénél és pénzügyi leszá­molásánál vállalati felújító szerv esetén az irányítást ellátó községi, városi (kerületi) tanács, illetőleg a költ­ségvetés alapián gazdálkodó felújító szerv esetén az illetékes járási tanács megbízottja is köteles résztvenni. 15. §. Társadalmi ellenőrzés a lakosság részéről. A lakóházak felújítására vonatkozó kormányprogramm maradéktalan és gazdaságos végrehajtása érdekében a felújító szerveknek a lakásfelújitási programm végre­hajtásának hatósági és vállalati ellenőrzése melleit meg kell szervezniök a lakosság részéről történő társadalmi ellenőrzést. A társadalmi ellenőrzés szervezetten a lakóbizottság feladata, ahol pedig lakóbizottság nem működik, ott a társadalmi ellenőrzés biztosiiása céljából az érinteti lakók lakásfelújítási bizottságot hozhatnak létre. 16. §. Vegyes rendelkezések. (13 Az 1954. évi lakásfelújitási programm pénzügyi le­bonyolítását és ellenőrzését 1954. január 1-től kezdődően a Magyar Nemzeti Banktól a Magyar Beruházási Bank veszi át. (2) Az 1953. évi lakásfelújítási munkák pénzügyi el­számolását, valamint az 1953. évről műszakilag az 1954. évre áthúzódó lakásfelújítási ' munkák pénzügyi lebo­nyolítását — a Pénzügyminisztérium által megállapított módon — továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el. (3) A jelen együttes utasítás 1954. január hó 1. nap­ján lép hatályba; a végrehajtással kapcsolatos részletes szabályokat a Könnyűipari Minisztérium Lakásgazdálko­dási Igazgatósága és a Magyar Beruházási Bank együt­tesen állapítják meg. (Ügyintéző: Bánházi Mihály, Kip. M. Lakásgazdálko­dási Igazgatósága, VI., Aradi-u. 21—23., telefon: 125— 330.) Szabó János s. k., a könnyűipari miniszter első helyettese. Kilián József s. k.. építésügyi miniszter­helyettes. Aníos István s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. 355—20/1953. P. M. A helyi ipari és helyi élelmiszeripari vállalatok rövidlejáratú hitelellátásának részletes szabályairól. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a hitel­rendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) M. T. számú ren­delete alapján — az illetékes miniszterekkel egyetértve — a következőket rendelem: 1. §• A 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelet, valamint a hitelnyújtás általános szabályairól szóló 355—1/1952. P M. számú utasítás és az azt kiegészítő 355—3/1953. P. M számú utasítás (a továbbiakban: általános utasítások) rendelkezéseit a helyi tanácsok irányítása alá tartozó helyi ipari és élelmiszeripari vállalatok (trösztök, egyesü­lések) hitelellátásánál a jelen utasításban szabályozott módon kell alkalmazni. 2. §. (1) A helyi ipari és helyi élelmiszeripari vállalatok (a továbbiakban: vállalat) részére rövidlejáratú hitelt lehet nyújtani: a) idényszerű normán felüli termelési készletekre, vagyis- anyagkészletre, befejezetlen és félkészt érmékre (II. hitelcsoport). b) idényszerű normán felüli késztermékre (III. hitel­csoport); c) idényszerű ráfordításokra (IV. hitelcsoport); d) egyéb, nem idényszerű okból indokolt normán fe­lüli anyagkészletre, befejezetlen és félkésztermékre, valamint késztermékre (V. hitelcsoport); e) áruszállítás vagy szolgái'atás elszámolás alatt lévő ellenértékére (VI. hitelcscporí). (2) A hitelnyújtás szempontjából normán felüli kész­letek azok, amelyek a jóváhagyott fcrgóalapncrmáknak a tervidőszakra (negyedév) kiszámított forintértékét hitel­tárgyanként meghaladják. 3. §. Idényszerű normán felül termelési készletekre (il. hitelcsoport) a vállalatok réízére az alábbi ese'ékben lehet hitelt nyújtani: (1) Idényszerű normán felüli anyaghitelt olyan készle­tekre lehet nyújtani, amelyeket: a) azért kel] normán felüli mértékben tárolni, mert azokat az évnek csak bizonyos időszakában lehet beszet rezni, vagy szállítani, avagy b) az idényszerű okból megnövekedett termelés érde­kében kell normán felüli mértékben beszerezni. (2) Idényszerű normán felüli befejezetlen és félkész­termékhitelt: a) idényszerűen üzemelő vállalatok kaphatnak olyan befejezetlen, vegy félkész termékekre, amelyekre nem kaptak forgóalapot. A hitel mértékét annak megfelelően kell megállapítani, hogy a vállalat folyó termelése egy­egy gyártási szakasz alatt milyen készletértéket köt le; b) a helyi élelmiszeripari vállalatok részére lehet nyúj­tani, ha az idényszerű okból nagyobb mennyiségben be­szerzett anyagot a gyártási eljárás sajátosságai miatt fél­késztermékké átalakítva keli tárolni a további feldol­gozásig. 4. §. Idényszerű, normán felüli késztermékhitelt akkor lehet nyújtani, ha a készterméket idényszerű okból kivételesen a vállalatnál kell tárolni a továbbiéi dolgozóipar. a kész­letező szervek, vagy a kereskedelem részére. Ilyen hitelt akkor lehet nyújtani, ha a késztermék tárolását egy évnél nem hosszabb, meghatározott időtartamra rendelik el. A hitelnyújtás előfeltétele a megyei (budapesti városi/ tanács végrehajtóbizottságának illetékes szakosztálya által kiállított igazolás bemutatása. 5. §. (1) Idényszerű ráfordítási hitelt (IV. hitelcsoport) a vállalatok részére az alábbi célokra lehet nyújtani: a) olyan (aktivált) Tcöltségekre} amelyek később elké­szülő termék előállítása érdekében szükségesek és a vál­lalat forgóalapjából nem fedezhetők. Ide tartoznak a — felújítás fogalma alá nem eső — nagyobb javítások és karbantartások olyan ráfordításai is, amelyeket a vonat­kozó rendelkezések szerint huzamosabb időn át — de egy

Next

/
Thumbnails
Contents