Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 57. szám

608 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57 . Szám h L Az őszi vetések alá végzett szántás. őszi vetések alá megfelelő minőségű a szántás, ha a talaj természetének és állapotának megfelelő mélységben helyesen beállított, jókarban lévő ekével — a helyi adottságokhoz képest előhántós ekével — végezték úgy, hogy a ezántás nem rögös, durvahantos, könnyen elmunkálható, felülete és mélysége egyenletes^ A szántás mélységét, előhántó használatát és a szántásra vonatkozó egyéb előírásait az irányító agronómusrak — a helyi viszonyok figyelembevételével — a mukautalványon kell feltüntetnie. A szántást elfogadhatatlannak, selejtesnek kell minősíteni, ha vakbarázdás, szigetes, a mélysége nem egyenletes, ez ekét faroltatták, a forgók nincsenek gondosan megmunkálva, az eke fordító munkája hibás, a nyíltbarázdák nincsenek behuzatva, nem gondoskodtak a vízmosások, vízállások, süppedők keletkezésének megakadályozásáról és ha mindezek miatt, vagy ezek közül egyes okok miatt a szántás minősége-nem éri el a megfelelő minőségű szántás fentebb leírt fogalmát. Az őszi vetések alá végzett szántás, talajelőkészítés módszereit és irányelveit a 2/1954. (VIII. 5.) számú főBgronómusi utasítás szabályozta, 2. Talajelőkészítés vetés alá\ Megfelelő minőségű a vetőágy akkor, ha jól beérett, morzsalékos, kellően ülepedett (természetes, vagy mesterséges úton ülepített), gyomtalan, nyirkos, felszíne egyenletes, kombájnmunkára és egyéb gépiaratásra alkalmas, nyiltbarázdamentes, továbbá gondoskodás történt a vízmosások, vízállások, süppedékek keletkezésének megakadályozásáról és a pangóvizek levezetéséről. Jó a vetőágy, ha a gabonafélék egyenletesen, 3—5 cm mélyre vethetők. A rossz vetőágy nem morzsalékos. Selejtnek kell minősíteni, ha göröngyös, durvahantos, gyomos és nincs eléggé megülepedve, ha az elővetemény — kukorica, napraforgó 6tb. — gyökerei, szárcsonkjai akadályozzák a vetést, ha a talaj felülete nem egyenletes, és nyíltbarázdák, vízállások és vízmosások nem teszik lehetővé a vetőmag egyenletes, gyors kikelését, akadályozzák a jövő évi betakarítás géppel való elvégzését, Amint káros és rossz a durvahantos magágy, hasonlóan káros, sőt egyes esetekben még károsabb a túlzottan elaprózott, porráomlasztott, szoros magágytakaró. Ez különösen szántás nélkül művelt, rossz szerkezetű száraz talajon gyakori hiba. Az ilyen magágyat száraz időben a szélkár, esős, nedves időben á lefulladás — a vetésnek a talajban fulladása —, majd a kérgesedés és cserepesedés veszélyezteti. A poros magágyon vetés előtt úgy kell javítani, hogy a poros réteget alászántjuk és a szántáson készítünk a fentiekben ismertetett szabályszerű, jó vetőégyat. Ha ilyen poros magágyban a vetés már megtörtént, fel kell készülni a szélkár veszélyének csökkentésére, a kérgesedést, vagy cserepesedést pedig küllöskapa használatával kell megszüntetni 8. Vetés. Jó a gabonavetés, ha ülepedett vetőágyba került, egyenletes, a mélysége átlag 3—5 cm és a vetőmag teljesen ta-kart. A jő vetésben folyóméterenként ősziárpából 45—55, rozsból 50—60 és búzából 55—65 szem van. A jó vetés nyomán a kelés egyenletes,. nincsen sorhiány, maguk a sorok is hiánytalanok, nem hézagosak és jók a csatlakozót sorok is, a forgókon a növényállomány ugyanolyan beál* lottságú és fejlettségű, mint a tábla többi részén. A ke* resztsoros vetés abban az esetben minősíthető jónak, ha első menetét még aznap követi a második menet. Nem megfelelő és a hibák mérve szerint selejt a vetés akkor, ha laza, kellően meg nem ülepedett vetőágyba ve* tették, a kelés hiányos és nem egyenletes, egész sorok vagy sorszakaszok hiányoznak belőle, állománya a forgót kon hiányos, fejletlenebb, mint a tábla többi részén, a ve* tést a kelleténél sekélyebben vagy mélyebben végeztékj Különösen akkor rossz a vetés, ha a vetőmag takaratlanul hentereg a talaj felületén. 4. Az őszi mélyszántás. (Az ősziek alá végzett szántás jellemzői általában itt 1» érvényesek.) Megfelelő az őszi mélyszántás, ha ipari növények alá október 31-ig legalább 22—25 cm mélyen, egyéb tavaszit vetésű növények alá november 30-ig legalább 20—25 cm mélyen végzik és a megfelelő termőszintű és altalajú tat la jókon az előző mélyszántáshoz viszonyítva 2—3 cm mét lyítéssel végezték el; Nem megfelelő és a hibák mérve szerint selejt az őszi mélyszántás, ha a fenti követelményeknek nem felel meg, különösen ha az előírt mélységet nem éri el. Kivettelek e tekintetben az akár szeles, akár vizes erózió vagy egyéb ok miatt sekélyebb termőszintű és hibás altalajú talajok| n. Az ellenőrzés módszerei. A járási főagronómus működési területén ellenőrizze ax állami gazdaságok és gépállomások növénytermelési munt kainak — főképen a növénytermelés gépi munkáinak —• minőségét. A megyei főagronómus szükség szerint maga is végezzen minőségi ellenőrzést és azonkívül ellenőrizz* valamennyi járási főagronómus munkáját* A megyei és a járási főagronómusok és az ellenőrzéssel megbízott más agronómusok az ellenőrzés során az alábbi irányelveket tartsák szem előtt; a) Az ellenőrzést sohase mechanikusan, sablonosán, ha* nem mindig a munkautalvány rendelkezése, a helyi adottt ságok, különösen a talajviszonyok figyelembevételével vé« gezzék; b) Az ellenőrzésnek nem feltétlenül a felelősségrevonáEfg hanem elsősorban a segítés, a munka megjavítása a célja, c) Ha a munka minősége nem üti meg a megkíván! mértéket, de még javítható, el kell rendelni annak kiegét szítését. A kiegészítő munkák elvégeztetését az illetékei helyi (tsz, községi, körzeti stb.) agronómusra kell rábízni* A kiegészítő munka elvégzését felül kell bírálni; csak a minőségi előírásoknak megfelelő munka fogadható el. d) Az agrotechnikai szabályok megsértése miatt szükséges kiegészítőmunka elvégzéséért, elfogadhatatlan (selejt) munka esetén pedig a teljesített egész munkáért a kárt okozó traktorvezetőt és az őt irányító brigádvezetőt az állami gazdaság, illetve a gépállomás igazgatója kártérítésre kötelezheti, A rossz minőségű munkát eltűrő állami