Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 57. szám

604 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.075 1954. (IX. 14.) számú határozata a téti járás megszüntetéséről. 1. A Minisztertanács 1954 október 1-i határidővel elrendeli a téti járás megszüntetését. Községei közül: Felpéc, Gyömöre, Győrszemere, Kajár, Koroncó, Sokorópátka, Tényő, Tét községeket a győri járásba, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós községeket a Csornai járásba, Csikvád, Gyarmat, Malomsok, Szerecseny községeket a Veszprém megyei pápai járásba osztja be. Ugyanekkor a győri járás községei közül Ásványráró és Hédervár községeket a mosonmagyaróvári, Bezi és Enese községeket pedig a csornai járáshoz kell csatolni. A csornai járás községei közül Kemenesszentpéter községet a Veszprém megyei pápai járásba kell beosztani. 2. A jelen határozat végrehajtásáról a Győr megyei és Veszprém megyei tanács vb. elnökei gondoskodjanak. Gerö Ernő s. k., a Minisztertanács első elnökhelyettese. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2.080/1954. (IX. 9.) számú határozata az építőipari kisiparosok és szövetkezetek működésével kapcsolatos egyes kérdésekről. (Nem teljes szöveg.) 1. Állami és társadalmi szervek iparengedéllyel nem rendelkező személyeknek építőipari munkák kivitelezésére — ideértve a felújítási, tatarozási és fenntartási munkákat is — nem adhatnak megbízást. Aki érvényes iparengedély nélkül állami vagy társadalmi szerv, vagy rendszeres ellenszolgáltatásért magánszemély részére építőipari munkát végez, kihágást követ el s ellene az 1953. évi 14., illetőleg 16. számú törvényerejű rendelet alapján kihágási, illetőleg szabálysértési eljárást kell indítani. A pénzügyi lebonyolító szervek iparengedéllyel nem rendelkező személyek részére nem folyósíthatják az építőipari munkák ellenértékét. Ezt a rendelkezést a már folyamatban lévő építőipari munkák ellenértékének folyósításánál is — további rendelkezésig — alkalmazni kell. 2. Kisiparos az általa elvállalt munkákat, illetőleg azoknak egy részéi nem adhatja alvállalatba. 3. A kisiparos az építőipari munkákat az Építésügyi Minisztérium által a Könnyűipari Minisztérium bevonásával kiadott egységárak alapján köteles elszámolni. 4. Tanácsi keretből történő mezőgazdasági építkezés — ha azt a területileg illetékes tanácsi, vagy a körzetben dolgozó állami, vagy szövetkezeti épnőszerv nem tudja vállalni — 20.000 Ft értékhatárig kisiparosnak is kiadható. 5. Az építőipari és karbantartó szövetkezetek mind tagjaiknak, mind alkalmazott munkásaiknak — az általuk végzett munkáért — az építőipar részére megállapított munkabéreket kötelesek fizetni és az érvényes teljesítmény-normákat és egyéb műszaki előírásokat kötelesek alkalmazni. Az ilymódon megállapított munkabéreket az évi zárszámadásig a szövetkezet semmiféle címen nem növelheti. 6. Az építőipari szövetkezetek főfeledata a lakosság építési és tatarozási igényeinek kielégítése. A szövetkezetek építőipari munkákat: a) a lakosság részére értékhatárra tekintet nélkül; b) más szövetkezetek részére 100.000 Ft értékhatárig; c) állami szervek részére felújítási, tatarozási és új építési munkákat szabadkapacitásuk terhére 50.000 Ft értékhatárig felügyeleti hatóságuk engedélye alapján végezhetnek. 7. A szövetkezetek állami (közületi) és társadalmi szerv részére csak az állami építőipari vállalatokra érvényes árak, bérek és normák alapján összeállított, egyszerűsített költségvetés alapján dolgozhatnak. A költségvetést az építtető köteles felülvizsgálni és jóváhagyni. A jóváhagyott költségvetés hiányában a pénzügyi lebonyolító szervek az építőipari" szövetkezetek Vészére nem teljesíthetnek kifizetéseket. Nagy Imre s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2.111/1954. (IX. 15.) számú határozata a gyermek- és ifjúságvédelem egyes szervezési kérdéseiről. (Nem teljes szöveg.) A Minisztertanács a gyermek- és ifjúságvédelem > feladatainak egységes megoldása érdekében a következőket határozza: I. Általános rendelkezések. 1. A gyámügyi igazgatás főfelügyelete az oktatásügyi miniszter7 feladata. 2. A gyámhatósági ügykörbe tartozó feladatok ellátásáról elsőfokon a járási (városi, budapesti kerületi), másodfokon pedig a megyei (budapesti városi) tanácsok végrehajtóbizottságának oktatási csoportja, illetőleg osztálya útján kell gondoskodni. 3. A 3 éven aluli, továbbá korhatártól függetlenül a képezhetetlen fogyatékos és gyógyíthatatlan beteg kiskorúak ellátásának — valamint általában a kiskorúak egészségügyi ellátásának — főfelügyelete és annak keretében a szükséges intézmények lé-