Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 45. szám

462 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45. szám. „A háziiparos és a néni iparművész készítményeit az állami és magánkereskedelem útján, a Népművé­szeti és Háziipari Vállalatnál, a Háziipari és Nép­iparművészeti Szövetkezeteknél, továbbá — hely­pénz fizetés mellett — nyilvános piacokon és vásá­rokon hozhatja forgalomba. A háziiparos és népi iparművész nyiltárusitási üzletben, műhelyben csak a nála mértékután megrendelt készítményeit szol­gáltathatja ki." Gerö Ernő s. k., a Minisztertanács első elnök­helyettese. Miniszteri utasítások 3.420—13/1954. P. M. A terménybea kivetett földadó és mezügazdaságfejiesztési járulék pénzzel történő lerovása. Valamennyi tanács VB. pénzügyi osztályának, megyei, városi és járási begyűjtési hivatalnak, községi, városi, városi kerületi bejyüjtési megbízottnak. Az 1954. évi fölüadó kivet.'sét szabályozó 3.42C—10/ 1S54. P. M. számú utasítás (P. K. 20. szám) 1/2. pontja szerint a földadót pénzben kell kivetni minden clyan fi­zetésre kötelezett terhére, aki sem termény-, sem bor­beadásra kötelezve nincs. Eszerint az 1 kat. holdnál ki­sebb szántó- és rétterülettel, valamint a 400 négyszögöl­nél kisebb szőlőterülettel rendelkező termelő terhére a földadót pénzben vetették ki. Ezen túlmenően a terményben kivetett, földadó és mezőgazdaságfeji eszíési járulék (a továbbiakban: tér­in'nyadó) pénzben történő kiegyenlítése engedélyezhető a következő esetekben: 1. ha az adózónak terményadó fizetésére alkalmáé ter­ményekből megállapított beadási kötelezettsége (az eset­leges átütemezéseket is figyelembevéve) búzakilogramm értékben kevesebb, mint a kivetett terményadó; 2. ha a terményátvevő szerv szabálytalanul a ter­ményadó kiegyenlítése előtt ,,B" véteijegyre vette át a terményadó teljesítésére alkalmas terményt. A felsorolt esetekben követendő eljárást a begyűjtési miniszterrel egyetértésben a következőkben szabályozom: A terményadónak pénzzel történő lerovására vonat­kozó kérelmet a terménybeadási kötelezettséget nyilván­tartó községi (városi, városi kerületi) begyűjtési megbí­zottnál kell benyújtani. Az illetékmentes kérelemnek tartalmaznia kell a ké­relmező nev>!n és pontos lakcímén kívül a Nyilvántartási lap számát, a kivetett terményadó összegét (Beadási könyv V. táblázat összes kivetés), a pénzzel megfizetni kért mennyiséget, végül a kérelem indokolását. A begyűjtési megbízott a Nyilvántartási lap alapján a kérelem adatait ellenőrzi és megállapítja, hogy a kére­lem indoka helytálló-e. (Pénzzel fizetés indokául szolgál­hat pl. az, hogy a különböző mársíklések, valamint a terménybeadási kölelezettség csoportokra osztása követ­keztében az eredeti terményadókivetés több, mint a terményadó teljesítésére alkalmas összes terményekből fennálló kötelezettség; vagy a terménybeadási kötelezett­ség kiegyenlítésére szolgáló termény egész mennyiségét a terményátvevő szabálytalanul , B" vételi jegyre vette át.) A begyüjési megbízott a kérelemben foglalt adatok és az indcko'.ás helyességét a kérelemre rávezeti és az így záradékolt kérelmet a járási (megyei, budapesti városi) begyűjtési hivatalnak küldi meg. A begyüjtísi hivatal a pénzügyi csztállyal egyetér­tésben dönt a terményadó pénzzel történő kiegyenlítésé­nek engedélyezéséről és a pénzzel kiegyenlíteni engedé­lyezett terményadó összegét a kérelemre rávezeti; dön­téséről a kérelmezőt a begyűjtési megbízott útján érte­síti. A készpénzzel történő kiegyenlítés engedélyezése esetén a begyűjtési hivatal utasítja a begyűjtési megbí­zottat, hogy az engedélyezett terményadó összegét a Nyil­vántartási lapon és a Beadási könyvben megfelelően vezesse át. A begyűjtési megbízott a kérelmezőtől a Beadási kön\-­vet bekéri és abban, valamint a vonatkozó Nyilvántar­tási lap 7. táblázatán a „Pénzben fizetendő" hasábba be­jegyzi ez engedélyezett mennyiséget, majd ennek meg­felelően a „Marad terményben teljesítendő" hasábot 1 > zárja; a Beadási könyv visszaadásával egyidejűleg kö-li a termelővel a kérelem elintézését. A begyűjtési hivatal a pénzzel fizetés engedélyezése esetén a kérelmet az illetékes járási (városi, városi kerü­leti) tanács VB pinzügyi osztályának küldi meg további eljárás végett. A pénzügyi osztály a pénzzel fizetendő terménye^ mennyiségét — ICO kg-onként 80 Ft-os árral — pénzre át­számítja s a átszámított összeget havi változási jegyek útján, földadó címén a kérelmező adófőkönyvi számláján szaporodásba hozatja. A szaporodásba hozatalról a kérelmezőt külön határo­zattal értesíteni nem kell, mert a kérelem teljesítéséről a begyűjtési megbízottól' kap értesítést. Minthogy a pénzügyiminisztérium és a begyűjtési mi­nisztérium közötti elszámolás során a terményben kive­latt adóból utólagosan pénzzel kiegyenlíteni engedélye­zett mennyiséget az eredeti kivetésből le kell vonni, .a szaporodásba hozott adót ki kell gyűjteni. Ezért a havi változási jegyzék útján szaporodásba hozott terményadó összegét a könyvelőcégek negyedévenként összesítik. Az így megkapott mennyiséget a negyedév végét követő 10 napon belül a megyei tanács VB pénzügyi osztályához keli bejelenteni. Jelentést elsőízben 1054. Október 103 napján kell tenni. A megyei pénzügyi osztály a hozzá beérkezett jelenté­seket Összesíti és a megyei összesítőt a pénzügyminiszté­rium VII, a. osztályához felterjeszti. Birllng Mihály s k., íöosztályvezetőhf iy ett es 353—2/1054. P. M. (Takpt. Főig.) A dolgozók kölcsönös segítő takarékpénztáráról. Annak érdekében, hogy a dolgozók egyéni céljaikra és — a kölcsönös segítés elve alapján — egymás támogatá­sára eaját szervezetük útján gyüjthessék összie megtaka­rításaikat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 521/10/1954. számú határozata alapján a hivataloknál, intézményeknél, vállalatoknál stb. Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztárt (következőkben: KST) lehet szervezni. A KST-k a SZOT Elnökségének 1954. június 25-én kelt ha­tározata értelmében mint társadalmi szervezetek alakul-" nak és az Üzemi Bizottságok (következőkben: Ü. B.) irá­nyítása és ellenőrzése alatt működnek. A KST-knek az általuk elfogadott takarékbetétekkel és ezekből nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos tevékenységét a következőkben szabályozom: 1. §• A KST feladatai (1) A KST kettős feladatot lát el: a) összegyűjt^ a munkahelyeken a dolgozók megtakarí­tásait rendszeres havi betétek és egjréb takarékbetétek el­fogadása útján ts kezeli a szakszervezet által meghatáro­zott céllal rendelkezésére bocsátott összegeket, b) a begyűjtött megtakarításokból és a szakszervezettcH ily célra kapott forgóeszközökből tagjai részére rövid­lejáratú kölcsönöket folyósít. (2) A takarékbetétek elfogadására a felhatalmazást a KST erre irányuló kérelmére az Országos Takarékpénztár (kö-» vetkezőkben: OTp) területileg illetékes fiókja adja meg*

Next

/
Thumbnails
Contents