Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)
1954 / 44. szám
44. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. § (5) A vasúttól 3G0 m távolságon belül elhelyezett keresertcsoportokat (boglyákat) körül kell szántani, amenynyiben a tarlóbántás 3 napon bcíüi nem nyer befejezést. (6) Az egyes asrtagck (kazlak) legnagyobb mérete 20 m hcsezúság, 8 m .szélesség, 6 m magasság lehet. 4. §• Az Utasítás 4. §-ában foglaltakat változatlanul kell alkalmazni. 5. §. Az Utasítás 5. §-a az alábbiak szerint módosul, illetve egészül ki: 5. §. (1) Amennyiben a kalászos termények belsőségen vaij cséplése tüzTondészeti szempontból nem engedélyezhető, vagy a közös szérűn való cséplés egyéb tűzrendészeti (helyi) körülmények folytán szükséges, a kalászos terményeken közös szérűn (rakodón) kell elcsépelni. (8) A közös szérűt (rakodót) a behcrdástcl a cséplés befejezéséig éjjel-nappal őrizni kell. A szérűn (rakodón) őr irányítja a rakodást és személyileg felelJS a tűzrendészeti előírósok végrehajtásáért. A szérű-őröket erre a kötelezettségükre és annak helyes ellátására a helyi tűzoltóparancsnokok készítsék elő. 6. §. Az Utasítás 6. §-a kiegészül a következő bekezdéssel: 6. § (7) Csépelni csak hajnaltól besöiétedésig szabad. Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság azonban a cséplést villamos világításnál engedélyezheti, ha ez tűzrendészeti szempontból nem kifogásolható. 7. §. Az Utasítás 7. §-a az alábbiak szerint módosul: 7. §. (1) Robbanó motort aratógép vontatására, behordásra, cséplőgép, kombájn meghajtására, 'tarlóhántásra csak akkor szabad használni, ha a kipufogója megfelelő szikraíogó berendezéssel van felézereivé és adagolótar tályábah az üzemanyag a hordóból robbanástgátló szerkezettel összekötött csővezetéken szivattyúval szívható. 8. h Az Utasítás 8. §-a az alábbiak szerint módosul, illetve egészül ki: 8. § (3) Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság a helyi tanács VB-a, a helyi tűzoltóság és a földművelésügyi miniszter áltcl kijelölt személy bevonásával a traktor szikrafogó szerkezetét, a kombájn szikrafcgó berendezését , (4) Kombájnt (aratócséplőgépet) üzemeltetni csak az alábbi tűzrendészeti szabályok megtartása mellett szabad: a) jelen § (3) bekezdésében megjelölt bizottság a kombájn üzemeltetését engedélyezte, b) a kombájn el van látva a szükséges tűzvédelmi felszerelésekkel: működőképes és szabályszerű (mfigfclslő) szikrafcgó berendezéssel, 2 drb. MNOSZ szabványnak megfelelő habbal, vagy szénsavval oltó kézi tű7; 1 ókészülékkel, 1 drb. ásói-apáttal és 1 drb. szikracsapóval. (5) A kombájn vezetője üzemeltetés közben az alábbi rendelkezések megtartásáért felelős: a) a védőberendezések megbízhatóságáért, a tűzoltóeszközök használhatóságáért, b) az üzemanyagtartályok és azok vezetékeinek jókarban tartásáért (csepegésmentesség, tömítettség), c) a védőburkolatok (hálók) védclapok, szikrafogó berendezés és a forgórészek portól, szálas anyagoktól és kormos ülepedéstől álandó tisztántartásáért. (6) A kombájnvezető a kombájn munkásait tűzesetek elleni védekezés céljára — feladataiknak külön-külön való meghatározásával — beosztani és kioktatni köteles* Tűz esetén irányítja a tűzoltási munkát. (7) Üzemszünetben, karbantartási és tisztogatási munkákat végezni csak a gabonatáblán kívül, attól 30 m távolságban szabad. (8) Cséplési időszakra minden cséplcszekrónyt takaróponyvával kell ellátni, mely szükség esetén a termény vagy cséplőszekrény védelmét szolgálja. (9) Cséplés időtartama alatt a cséplőszekrényt vontató lánccal (sodrcnykötél 1 el) kell az erőgéphez kötni, hogy azt tűz esetén az égés színhelyéről különösebb cl "készít tés nélkül ki lehessen vontatni. Ugyanezen célból a cséplőszekrény alvázának forgó.engelyét a forgózsámoly csapszeggel való rögzítésével elmozdulás ellen biztosítani kell. Üzemszünet alatt a cséplőszekrény kerékrög-" zítő ékeit ki kell lazétani, hogy azok tűz esetén azonnal eltávcli.hatók le-gyenek. 9. §. Az Utasítás 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 9. §. (1) A cséplőgép tűzrendészeti felelőse az erőgép mindenkori kezelője, aki a cséplés ideje alatt a tűzrendészeti előírások betartásáért felelős. (2) A tűzrendészeti felelős kötelessége esetleges tűz« esetére a cséplési munkacsapat kioktatása és a beavatkozás megszervezése, a feladatok személy szerinti meghatározása. (3) Állandó jellegű munkacsapat esetén a kioktatást hetenként egyszer, naponta változó munkacsapatnál a kioktatást naponta munkakezdés előtt kell megtartani. (4) Csépelni csak a tűzrendészeti felelős jelenlétében szabad. Apró Antal s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese. A Minisztertanács Elnökének 1—121/1954. sz. utasítása a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak az 1954. évi cséplés végrehajtásával kapcsolatos feladatairól. Az 1954. évi gabonacsépléssel kapcsolatban a helyi tanácsok végrehajtóbizotteágaira háruló feladatokat az alábbiakban szabályozom: I. A cséplési munkák helyi szervezése és összefogása. L §• A megyei, járási és községi (városi) tanácsok végrehajtóbizottságai területükön gondoskodjanak a cséplési és a cséplés előfeltételét jelentő betakarítási munkálatok megszervezéséről, összefogásáról és a cséplési szabályok betartásáról. Ennek érdekében — a Minisztertanács Elnökének 1—105/1S54. számú utasításában foglaltakon túlmenően — a végrehajtóbizottságok: a) a begyűjtési és mezőgazdasági állandó bizottságok útján mozgósítsák a termelőket az aratási és egyéb betakarítási munkák időben történő elvégzésére; b) a helyileg szokásos módon minden községiben hozzák nyilvánosé ágra a cséplési utasításnak a termelőre vonetkozó szabályait; c) az önkéntesség elvének maradéktalan érvényesülése és a kedvezmények tudatosítása mellett segítsék elő a közös szérűn történő cséplés minél nagyobb arányú kiszélesítését; d) a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságokon keresztül szervezzék meg a cséplés társadalmi ellenőrzését; e) a községi (városi) tanács VB elnöke és titkára a cséplőgépnél maguk is ellenőrizzék a cséplés menetét, a
