Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 40. szám

Rendkívüli szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3 A vállalatnál esetleg előforduló kereskedelmi áruk ál­lományát — a tervezési előírásokkal egyezően — az 1 sorba az A/l elemmel (anyagok) együtt kell beállítani. A készletelemekhez az elfekvő (immobil) készleteket is hozzá kell adni. Az eddigi előírások szerint az anyagokat és saját elő­állítású termékeket elszámoló, illetve terváron kellett az egyes rovatokba beállítani, az ezekhez kapcsoló el szá­mol óárkülönbözet eket, illetve terveltéréseket az egyéb for­góeszközök sorában kellet t feltüntetni. Ez az eljárás megváltozott, mert az anyagok elszámolóárkülönbözetét átlagolva az anyag-, illetve fogyóeszközképdetekhez kell hozzászámítani, míg a terveltérés átlagolt értékét (kezdő­záróösszeg; 2) kell a befejezetlen és félkész termékek, valamint a késztermékek átlagolt összegéhez arányos meg­osztással hozzászámítani. A terv- és tényszámok helyes egybevetése érdekében figyelembe kell venni a készletekben a normához képest mutatkozó hiányokat, normaalattiságot is. Nem tekint­hető ugyanis a forgóeszközcsökkentési terv teljesítésének a forgásnak az a gyorsulása, amely azért állott elő, mert a vállalat a készleteket a normáig nem töltötte fel, vagy nem tudta feltölteni. Az egyes készletelemeknél a nor­maalattiság címén figyelembe vehető összeget az e) oszlop megfelelő sorának felső kockájába + előjellel kell beve­zetni és az átlagkészlet összegéhez hozzáadni. A norma­alattiság összegét megkapjuk, ha a d. oszlopban feltün­tetett átlagkészleteket a pénzügyi terv X/4 Forgóalap­terv 1—6 sorainak a. oszlopába beállított negyedévi for­góalap normatívákkal vetjük egybe. A kertészeti vállala­tok kivételével az összes vállalatoknál a normán felüli idényszerű készletek értékét le kell vonni a készletek ér­tékéből. Idényszerű készletnek csak az tekinthető, amely­re a MNB. ilyen címen hitelt folyósított. Az anyag, félkész és befejezetlen termékeknél a kor­rekció alkalmazása kötelező, késztermékeknél normaalat­tiság címén korrekciót figyelembe venni nem kell. Ingatlankezelő vállalatoknál az űrlap 1—3 sorát kell csak kitölteni. Anyagkészletként csakis a műhely részére vásárolt új anyagokat szabad tekintetbe venni (bontási anyagok kiszűrendők). Az egyéb forgóeszközök d) rovatába a kintlevőségek összegét a forgalmiadó nélkül figyelembevett negyedév eleji és negyedév végi állományok állagában kell beállí­tani. A levonandó forgalmi adó összeglét az adóelszámc­lási számla (456) egyenlege mutatja. Az átlagolást a készletek átlagolásához hasonló módon kell elvégezni. Amenyiben a szállítók számláin a negyedév végén tar­tozik egyenleg mutatkozik, azt ugyancsak átlagolni kell és a kintlevőségek összegéhez hozzászámítani. Az űrlap f) oszlopába a d) oszlopba beállított átlagkész­letek értéke az e) oszlop korrekciójával helyesbítve kerül. A g) oszlopba a bázis időszak napokban kifejezett forgási idő adatait a forgóeszközcsokkentési terv c) ha­sábjából másoljuk át. A g) oszloptól kezdve csak a 6., 7. és 8. sor kitöltése kötelező, azonban a fejlettebb vállalatok részére az irányító tanács az 1—5 sorokra vonatkozóan a részletes kitöltést is előírhatja. A h) oszlop ez alkalommal üresen marad, mert a válla­latok az I. negyedévben nem töltötték ki a forgóeszköz ­csökkentési terv terje'sítési űrlapot. Az i) oszlopba a tárgynegyedévre megtervezett forgási sebességet napokban kifejezve kell beállítani a forgóesz­közesökkentési terv d) oszlopából. A j) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévre ki­számított tényleges forgási időt napokban kifejezve. Ezt a mutatószámot az egeys készletelemekre vonat­kozóan megkapjuk, ha az f) oszlop összegét szorozzuk 90-el és elosztjuk az É. sor f) rovatába beállított értéke­sítés összegével. A számítást egytizedes pontossággal kell elvégezni. A k) és 1) oszlopokba a tervtől es az m) és n) oszlopokba a bázisidaszaktól való forgási idő eltűrése­ket vezetjük be egytizedes pontossággal a fejrovatban megadott képlet alapján. A viszonylagos forgóeszközcsökkentés és növekedés összegét a bázishoz viszonyítva olyképen számítjuk ki, hogy csökkenés esetén a tárgynegyedévi értékesítés (É f. rovat) összegét szorozzuk a bázis?.al szemben el­ért forgási idő csökkenésével (m) és osztjuk 90-el. Növekedés esetében a tárgynegyedévi értékesítés (É/f) összegét az n. rovatban feltüntetett eltéréssel szorozzuk és osztjuk 90-el. A vállalat forgóeszközcsökkentési tervének túlteljesí­tését, vagy attól való lemaradását a tervezett (i) és a tényleges (j) forgási időnek egybevetésével állapíthat­juk meg. — A forgási időnek a tervvel és a .bázissal szemben jelentkező változását százalékban is ki kell mutatni. Az űrlap 9. sorában a megadott képlet szerint számítjuk ki a százalékokat. Fontos feladat, hogy a forgóeszközcsökkentési terv tel­jesítése című űrlap kitöltése után okvetlenül ellenőriz­zék a viszonylagos forgóeszközcsökkentés, ill. növekedés kiszámított összegeinek helyességét. Az ellenőrző számí­tásokat elegendő a végösszeggel (8. sor) elvégezni. Ez a következőképen történik: 1. Kiszámítjuk a viszonyítási alapban (értékesítési for­galomban) mennyi a változás százaléka a bázishoz viszo­nyítva. A kiszám'lás módja: tényszám szorozva lOO-al és osztva a bázissal. 2. Az így kapott százalékkal beszorozzuk a 8. sorban levő Forgóeszközök összesen bázis adatát (c), és meglát­juk mennyi forgóeszközünk lehetne akkor, ha a forgóesz­közök ugyanolyan mértékben változnának (emelkednének, vagy csökkennének), m'nl az értékesítési forgalom. 3. Az így kapott értéket egybevetjük a tárgynegyedév tényszámával (8. sor d) rovat) és megláthatjuk azt, hogy mennyivel magasabb, vagy alacsonyabb a tárgynegyedév összes forgóeszközeinek értéke, mint az előző pontban kiszámított érték. Ez a különbözet jelenti a viszonylagos forgóeszközcsökkenést, vagy emelkedést, aminek meg kell egyeznie a 8. sor, o), illetve p) rovatában kimu­tatott összeggel. Amennyiben eltérés mutatkozik, azt meg kell keresni, mert a számításban hiba van. III. Teljesítményi költségek elszámolása. A melléklet kitöltése a 20/1954. VKGM. számú utasítás szerint történik, csak az üzemi eredmény megállapítása (Helyi Tanácsok Közlönye. 1954. ápr. 13. szám, 5. old., 7. bekezdés) módosul a következőképen: A 25. sorban kiszámított Teljes teljesítményi érték forgalmi adó nélküli összege és a 23. sorban szereplő teljesítményi költségek különbözete adja a 24 a) — b) sorba beállítandó eredményt. III/2. sz. melléklet. Különféle költségek alakulása A melléklet e részében az I. félévre vonatkozólag költ­ségnemenként kell feltüntetni a különféle kötségek ala kulását. Ezen űrlap kitöltése a különféle költségek normatívái­nak kidolgozásához szükséges. E mellékletben a költségnemek csoportosítása eltér a III. számú kimutatásban feltüntetett csoportosítástól. Ez a csoportosítás nehézséget nem okoz. mert az egyes téte­leket a kóltsegnomek számlái s/erirít kell a nyomtat­vány megfelelő sorába beállítani. A három csoport ösz­szesített összegének azonban egyezni kell a 111. Ter­melési költségek elszámolása c. űrlap 19. sor c. oszlo­pába bevezetett összeggel. Ágazati elszámolási ív melléklet Az I. n. é. mérlegbeszámoló elkészítése alkalmával ezí a mellékletet a vállalatok nagy része helytelenül töltötte

Next

/
Thumbnails
Contents