Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 37. szám

'400 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám. 2. Gondoskodni kell az elkészült utak állandó karbantartásáról és helyes használatáról. 3. Biztosítani kell, hogy az állami erdőgazdaságok elegendő és korszerű üzemi, kezelési, szociális és lakóépülettel légynek ellátva. VI. A fakitermelés és erdőfelújítás. A felszabadulás előtti években az erdők évi fatermését meghaladó fatömeg került főleg nagy tarvágások útján kitermelésre. Az évenként célszerűen kitermelhető famennyiség pontos megállapítása és a meglévő erdők évi fatermésének fokozatos növelése érdekében az alábbi intézkedéseket keil tenni: 1. Az Erdőrendezési Intézetet a szükséges létszám rendelkezésre bocsátása mellett kötelezni kell, hogy 1956 július l-ig mérje fel az ország összes állami és állami kezelésbe vett erdeit, 1956 július 1. után pedig vegye munkatervébe az állami kezelésbe nem vett erdők üzemtervezését is. 2. Az évi favágatási tervek összeállításánál a Földmüvelésügyi Minisztérium erdészeti főigazgatósága biztosítsa, hogy jó növekedésben lévő, vágásra nem érett, középkorú faállományok kitermelésre ne kerüljenek. A felújító vágások elterjesztése és a tarvágások korlátozása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti főigazgatóságának a következő intézkedéseket kell tenni; 1. El kell érni, hogy 1960-ig a vágások hegyvidéken 35%-ban, dombvidéken 20%-ban, az Alföldön pedig legalább 5%-ban természetes úton magról újuljanak fel és nagymértékben alkalmazni kell az alá tele pítéses felújítást. A felújító vágásokat elsősorban bükkösökben és gyertyános-, hársas-, juharos-, sziles tölgyesekben, valamint jól záródott elegyes tölgyesekben kell alkalmazni. Az alá telepitéses felújítást főképpen rontott erdők és a déli kitettségű száraz, sekély talajú, köves hegyoldalakon, hegyhátakon, hegykúpokon, futóhomofeon. lősztalajon álló erdők kitermelésénél kell alkalmazni. 2. Ahol a felújító vágások nem alkalmazhatók, általában tarvágásokat kell alkalmazni. A tarvágásokat a legcélszerűbb égtáji elhelyezésben, elsősorban keskeny pászták alakjában kell tervezni. Törekedni kell arra, hogy a tarra vágott terület a hegy- és dombvidéken 1 hektárnál, az Alföldön 5 hektárnál nagyobb ne legyen és hogy a következő évben közvetlenül mellette újabb tarvágást ne végezzenekA tarra vágott területeket általában mesterséges úíon magvetéssel, csemeteültetéssel kell felújítani. Akác, hazai nyár, fűz, éger, kivételes esetekben kocsányos tölgy, cser és gyertyán erdők tarravágott területeit azonban természetes úton sarjakkal is fel szabad újítani. Meg kell tiltani a tarvágást a véderdőkben, f vízmosásos szaggatott terepen, a 20 foknál meredekebb hegyoldalakon álló erdőkben, valamint é bükkösökben és a jó állapotban lévő idős gyertyános tölgyesekben. VII. Erdei mellékhasználatok. A felszabadulás utáni években sikerült előrehaladást tenni az erdőgazdasági mellékhasznáiatok terén is. Az elért eredmények mellett azonban aiz erdei mel lék termékek felhasználása terén még jelentős hiányosságok is vannak, melyeknek mielőbbi kiküszöbölése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti főigazgatóságának az alábbi intézkedéseket keli tenni: a) Az erdőrendezés munkáját ki kell terjeszteni az erdőgazdasági mellékhasználatokra is. b) A gyantafeldolgozás folyamatosságának biz" tosítására 1955-ben korszerű üzemet kell létesíteni.c) Az erdőgazdaságokat a cserzőkéreg termelés' lebonyolításához szükséges pajtákkal és felszereléssel el kell látni. A hazai cserzőanyagtermelés fokozása érdekében a köves kopárok arra megfelelő helyein cserszömörce telepítéseket kell létesíteni. d) A vadontermő gomba és gyümölcsök, valamint a gyógynövények minél nagyobb mértékű begyűjtésére a dolgozó parasztságnak széleskörű lehetőséget kell biztosítani a földművesszövetkezetek útján. e) Az erdei legeltetést azokra a területekre kell korlátozni, ahol a legeltetés a talajban és fa-állományban kárt nem okoz. Biztosítana kell ugyanakkor az erdei fűtermésnek minél nagyobb mértékű betakarítását — részes alapon is. Az alcmszedést teljes mértékben meg kell szüntetni. /) A vadgazdálkodást az erdőkben közvetlen erdőgazdasági irányítás alá kell vonni és a vadállomány mennyiségét szabályozni kell, hogy az kárt ne okozzon. A dűvadakat szervezetten irtani kell. Az erdőtelepítéseket, melyeket a vadtól megvédeni nem lehet, kerítéssel kell ellátni. VIII. Az erdőgazdasági termelés gépesítésének fokozása. Az erdőgazdasági termelésben jelenleg a gépesítési fok igen alacsony. Az erdőgazdaságban azonban nemcsak a gép kevés, de nem állnak rendelkezésre korszerű és jóminőségű anyagból gyártott kéziszerszámok semA nehéz testi munka kiküszöbölése, a termeié" kenység emelése érdekében figyelembe véve az erdöH -művelés sajátos érdekeit, az erdőgazdaságot gépesíteni kell. 1. Arra kell törekedni, hogy a közeli években á fakitermelés, döntés, darabolás 40%-ban, a közeli" tés 50%-ban, a szállítás 80%-ban, az erdőtelepítés pedig a géppel végezhető munkákat illetően teljes mértékben gépesítve legyen. 2. A gépesítés mellett fokozottan gondoskodni kell az egységes típusú és jóminőségű kéziszerszámok gyártásáról.