Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 37. szám

398 -HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám. lül az ápolóvágások fatömegét 10%-ról 32%-ra emelték. A mesterséges erdőfelújításoknál és az erdőtelepítéseknél a népgazdaság fában mutatkozó szükségleteit figyelembsvéve hozzákezdtek az erdők jafajösszeíéíelének megjavításához, főképpen fenyő és gyorsannövő nemesnyárak telepítéséval. Megkezdték a mezővédő erdősávok telepítését és a legelők fásítását. Ezen munkák végrehajtása során kialakult és megszilárdult az erdőgazdaság szervezete és emel^ kedett a dolgozók politikai, és szakmai képzettsége. Az erdőgazdasági termelés azonban a felsorolt eredmények ellenére még nem teljesen mentes a felszabadulás előtti kapitalista rablógazdálkodás maradványaitól. Erdeinkben még a nem kívánatos tarvágások a jellemzőek. Erdei szállítópályák hiányában sokhelyütt vágáséreít faállományokat nem tudnak kivágni és helyettük középkorú faállományokat termelnek ki. Az ápolóvágásoknál sokszor a jó növekedésű állományokban a faanyagnyerés és az iparifa kihozatali százalék növelése érdekében kivágják a továbbtenyésztésre alkalmas javafákat, túlgyérííik a faállományokat, a rossz növekedésű állományokban pedig elhanyagolják az ápolóvágásokat. : , Az erdőfelújításoknál és erdőtelepítéseknél az elültetett csemete minősége és a rossz munka miatt, a fejlődés ellenére még alacsony a megmaradás. Az erdőgazdasági munkák gépesítése terén alig történt előrehaladás. A közbirtokossági és községi erdők túlgyors ütemű állami kezelésbe vétele jelentős mértékben csökkentette a lakosság fával való ellátottságát. A nem állami tulajdonbari lévő erdőkben, facsoportokban és fasorokban gyakorolható fahasználat erős korlátozása, valamint a kötelező fabeszolgáltatás bevezetése érdektelenné tette a lakosságot a fásításban. Ezek a hibák az erdészet egész területére kihatnak. Akadályozzák a tervezés, bérezés, oktatás, tudományos kutatás és egyéb feladatok helyes megszervezését. A felsorolt hibák mielőbbi kiküszöbölése és az erdőgazdasági termelés fejlesztése érdekében szükséges az erdőtelepítések és fásítások további elterjesztése, a minőségi csemetetermelés megszervezése, az erdőápolás, fakitermelés és erdőfelújítás szabályozása, az erdők feltártságának növelése, az erdei munkák gépesítésének meggyorsítása s az erdőgazdasági termelés szakirányításának, az erdészeti oktatásnak, a tudományos munkának és propagandának megjavítása. II. Az erdőtelepítések és fásítások. A felszabadulás előtti Magyarországon, mint általában a kapitalista országokban mindenütt, kevés gondot fordítottak a fával borított terület növelésére. Évente átlagosan csak mintegy 3400 hektár területet erdősítettek és fásítottak be. A felszabadulás után e téren sikerült számottevő eredményeket elérni. Az erdőgazdaságok és erdőtelepítő állomások évről-évre növelték az erdőtelep!* tés és fásítás mértékét, s 1953-ban már 28.500 hektár területen telepítettek új erdőt és végeztek fásítást. Az elkövetkezendő években tovább kell fokozni az erdőtelepítés és fásítás mértékét. 1. A Földművelésügyi Minisztérium erdészeti főigazgatósága és az Országos Vízügyi Főigazgatóság biztosítsa a hullámtéri fásítások tovább folyta^ tását. A hullámterek fásítását valamennyi folyó hullámterére ki kell terjeszteni. A végrehajtás ^sorrendjében először a hullámtereken már hreiglévő fásított területek — erdők, védőfüzeseik — korszerű átalakítását kell elvégezni, a továbbiakban pedig a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas hullámtéri területek fásítását kell végrehajtani. 2. A gazdasági fásítások terén sorrendileg a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területek befásítására, a mezővédő erdősávok telepítésének foljM tatására, a lege'.őfásítás széleskörű kiterjesztésére és a közlekedési utak, öntözőcsatoirnák, patakok mentének befásítására kell törekedni. a) Az állami és közületi tulajdonban lévő mezőgazdasági művelésre gazdaságosan és tartamosán nem hasznosítható parlagokat, sovány, sekély talajú, köves, kavicsos, futóhomokos területeket a kezelő szerv a második ötéves terv végéig köteles beerdősíteni. b) A kísérleti- és tangazdaságok, az állami és egyéb célgazdaságok földjein folytatni kell, a termelőszövetkezetekben, és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein pedig, főképpen az áU landó utak, vízfolyások stb. mentén, hatékonyan elő kell segíteni a mezővédő erdősávok telepítését.c) A földművelésügyi miniszter segítse elő a legelőfásítás mielőbbi végrehajtását. Ennek érdekében a legelőket az ország egész területén szakaszokra kell osztani, továbbá a legelők és a legeltetési szakaszok határain a fűhozam növelése érdekében védcerdősávokat kell telepíteni. A kopárcsodó vízmosásos legelőrészleteiket, valamint a vízválasztód kat a talajpusztulás megakadályozása érdekében be kell erdősítési. d) A közlekedés- és postaügvi miniszter fordítson fokozott gondot az utak, vasutak, entözőcsatornák, vízfolyások mentének fasorokkal és részben erdősávokkal való szegélyezésére. E feladatok közül sorrendileg előre kell venni a hófúvással veszélyeztetett út- és vasútszakaszek mentén hófogó erdősávok létesítését. e) A város- és községgazdálkodási miniszter segítse elő a községfásítást, a tanyák körüli fásítást és általában a városokban és községekben minden befásítható területnek fákkal való beültetéséi. /) A könnyűipari miniszter fordítson fokozott gondot a nemes fűztelepek területének növelésére. 3. A földmüvelésügyi miniszter fordítson fokozott figyelmet a mintegy 210.000 hektárt kitevő kopár terület befásítására.