Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)
1954 / 36. szám
390 V HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám. III. A VB-ok ellenőrző-instruáló tevékenységének módszerei. A VB-ok ellenőrző-instruáló munkájának az I. részben ismertetett hiányosságai nagyrészt a feladat tisztázatlanságából, valamint az eddig alkalmazott munkamódszerek helytelenségéből eredtek. Az eddig alkalmazott legáltalánosabb módszer: a VB tagjainak, valamint a VB ellenőrzőinstruktorai apparátusa dolgozóinak a területfelosztás elve alapján folytatott egyéni ellenőrző-instruáló tevékenysége egymagában nem járhat kielégítő eredménnyel. Ez a módszer nem alkalmas az alárendelt VB-ok egész munkájának alapos átfogó vizsgálatára, legfeljebb egy-egy részletfeladat végrehajtásának ellenőrzésére és segítésére. Nem vezethetett ennélfogva ez a módszer a VB-ok munkájában lévő alapvető hibák feltárására, nem adhatott a felettes szervek részére mindenre kiterjedő teljes értékű tájékoztatást és nem eredményezhette a vizsgált szervek munkájának megfelelő segítését. A kizárólag egyéni munkán alapuló instruálási módszer alkalmazása következtében rendkívül megnőtt a kellően össze nem hangolt munkát végző instruktorok száma, az instruálás nagyobb részben kapkodóvá, tervszerűtlenné, felületessé vált, nem egyszer segítés helyett akadályozta a vizsgált szerv munkáját. A helyes módszerek kialakításánál mindenekelőtt -az ellenőrző-instruáló munka feladataiból és az eddigi hibák kiküszöbölésének szükségességéből kell kiindulnunk. Olyan módszereket kell tehát választanunk, melyek alkalmasak az alárendelt tanácsok választott szervei egész munkájának rendszeres segítésére, színvonalának emelésére. El kell érni, hogy a VB-ok, valamint azok szervezési-instruktori apparátusa területi munkájuk során az eddigi futólagos részletellenőrzés módszere helyett áttérjenek az alárendelt VB-ok egész tevékenységét átfogó instruálás és ellenőrzés módszerére. A részletfeladatokat lehetőség szerint — de mindenesetre nagyobb részben — a szélesebbkörű főfeladattal összefüggésben, azzal egyidejűleg, annak megoldására irányuló vizsgálat tükrében végezzék. Az ilyen módon végzett munkához rendszerint nem elegendő a VB. egy-egy kiküldöttének egyéni munkája, ezért be kell vezetni és általánossá kell tenni a VB-oknál a brigádmódszerrel végzendő instruáló-ellenőrző tevékenységet. A területi felosztás elve alapján történő egyéni instruálóellenőrző módszert csak az olyan feladatokkal kapcsolatban kell alkalmazni a jövőben, melyek a brigádmódszer kereteibe nem illeszthetők. Előbbiek figyelembevételével ajánlatos, hogy a VB-ok a jövőben a következő módszerek szerint végezzék szervező-instruáló-ellenőrző tevékenységüket: 1. A VB-ok instruálása és ellenőrzése a párt- és minisztertanácsi határozatok végrehajtásával kapcsolatban, A helyi tanácsokra vonatkozó legfontosabb párt- és kormányhatározatok végrehajtását a VB-ok brigádok által végzett szervező-instruáló és ellenőrző munkán keresztül biztosítsák. A párt- és kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzését általában a tanácsok belső életének vizsgálatával egybekapcsolva kell végezni. Rendszeresen foglalkozni kell ennek során a tanácsok választott szervei munkájának elvi, politikai tartalmával, működésükkel, munkájukban a tanácsdemokrácia és kollektív vezetés érvényesülésével, a tanács, valamint a végrehajtóbizottság vezető, irányító, ellenőrző tevékenységével. Figyelemmel kell kísérni az egyes tömegkapcsolati formák helyzetét, általában a taná* csok és tömegek kapcsolatának alakulását, a lakosság han* gulalét. Negyedévenkint minden járási (megyei tanács alá ren* delt városi) tanácsnál a legfontosabb (általában 3—4) párt* és kormányhatározatokra vonatkozóan tart brigád* instruálást a megyei VB. Egy-egy brigád 2—3 járást (várost) instruáljon. Egy-egy brigád létszáma 2—5 fő. A brigád vezetője a VB. egy tagja, vagy az ellenőrzési csoport egy dolgozója, tagjai az érintett osztályok dolgozói közül kerülnek ki. Az ilyen brigád-instruálás három munkafázisból áll: a) Felkészülés. A brigádok az instruálásra lehetőleg a VB. elnöke, vagy a tárgy szerint illetékes elnökhelyettese által tartott közös eligazításon készülnek fel. Az eligazítást megelőzően részleteiben tanulmányozzák a vonatkozó határozatot, az ezzel kapcsolatos utasításokat, valamint a tárggyal kapcsolatos klasszikus és időszerű politikai irodalmat. A felkészülésnél felhasználják a Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkárságától, annak instruáló tevékenysége során közölt instrukcióit. b) A feladatok végrehajtásának módszereiben történő megbeszélése a járási (városi) VB. vezetőivel. Az eligazítás után a brigád a helyszínen a helyi adottságokat figyelembevévo» tanácsszintenkint tagolva, módszereiben megbeszéli a járási (városi) VB. vezetőivel a feladatok végrehajtását. Amennyiben a végrehajtást már előzetesen megkezdték, a brigád ezzel kapcsolatban ellenőrzést folytat a megbeszélés előtt. A megbeszélés során elsősorban a feladat politikai jelentőségét kell megvilágítani és megtárgyalni, majd a választott szervek, illetve az apparátus feladatait kell megvitatni. A brigád közli ezzel kapcsolatos elgondolásait, javaslatait. A brigád munkájának ez a része járásonkint (városonkint) 1—2 'napig tart. c) A végrehajtás ellenőrzése. A megbeszélés után egy-két hét múlva a brigád a helyszínen ellenőrzi a megbeszélt feladatok végrehajtását. Ellenőrző tevékenysége során megvizsgálja, hogyan értették meg a tanácsok a feladat politikai jelentőségét, milyen eredménnyel és hogyan hajtották végre a helyi taná. csok végrehajtóbizottságai a vonatkozó határozatban megjelölt feladatokat, megállapítja, mennyiben alkalmazták a brigáddal történt megbeszélésen javasolt módszereket. A tapasztalatokat a brigád a járási (városi) VB. vezetőivel megbeszéli. Ezt az ellenőrzést, amennyiben ezt a feladat végrehajtásának hosszabb időtartama, vagy egyéb körülmények szükségessé teszik, a brigád a későbbiek során megismételheti. A brigád ellenőrzési munkájának befejezése után a saját VB-a részére közös jelentést készít.