Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 36. szám

390 V HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám. III. A VB-ok ellenőrző-instruáló tevékenységének módszerei. A VB-ok ellenőrző-instruáló munkájának az I. részben ismertetett hiányosságai nagyrészt a feladat tisztázatlan­ságából, valamint az eddig alkalmazott munkamódszerek helytelenségéből eredtek. Az eddig alkalmazott legáltalá­nosabb módszer: a VB tagjainak, valamint a VB ellenőrző­instruktorai apparátusa dolgozóinak a területfelosztás elve alapján folytatott egyéni ellenőrző-instruáló tevékenysége egymagában nem járhat kielégítő eredménnyel. Ez a mód­szer nem alkalmas az alárendelt VB-ok egész munkájá­nak alapos átfogó vizsgálatára, legfeljebb egy-egy részlet­feladat végrehajtásának ellenőrzésére és segítésére. Nem vezethetett ennélfogva ez a módszer a VB-ok munkájá­ban lévő alapvető hibák feltárására, nem adhatott a felet­tes szervek részére mindenre kiterjedő teljes értékű tájé­koztatást és nem eredményezhette a vizsgált szervek munkájának megfelelő segítését. A kizárólag egyéni mun­kán alapuló instruálási módszer alkalmazása következté­ben rendkívül megnőtt a kellően össze nem hangolt mun­kát végző instruktorok száma, az instruálás nagyobb rész­ben kapkodóvá, tervszerűtlenné, felületessé vált, nem egy­szer segítés helyett akadályozta a vizsgált szerv munká­ját. A helyes módszerek kialakításánál mindenekelőtt -az ellenőrző-instruáló munka feladataiból és az eddigi hibák kiküszöbölésének szükségességéből kell kiindulnunk. Olyan módszereket kell tehát választanunk, melyek alkalmasak az alárendelt tanácsok választott szervei egész munkájá­nak rendszeres segítésére, színvonalának emelésére. El kell érni, hogy a VB-ok, valamint azok szervezési-instruk­tori apparátusa területi munkájuk során az eddigi futó­lagos részletellenőrzés módszere helyett áttérjenek az alá­rendelt VB-ok egész tevékenységét átfogó instruálás és ellenőrzés módszerére. A részletfeladatokat lehetőség sze­rint — de mindenesetre nagyobb részben — a szélesebb­körű főfeladattal összefüggésben, azzal egyidejűleg, annak megoldására irányuló vizsgálat tükrében végezzék. Az ilyen módon végzett munkához rendszerint nem elegendő a VB. egy-egy kiküldöttének egyéni munkája, ezért be kell vezetni és általánossá kell tenni a VB-oknál a brigád­módszerrel végzendő instruáló-ellenőrző tevékenységet. A területi felosztás elve alapján történő egyéni instruáló­ellenőrző módszert csak az olyan feladatokkal kapcsolat­ban kell alkalmazni a jövőben, melyek a brigádmódszer kereteibe nem illeszthetők. Előbbiek figyelembevételével ajánlatos, hogy a VB-ok a jövőben a következő módszerek szerint végezzék szer­vező-instruáló-ellenőrző tevékenységüket: 1. A VB-ok instruálása és ellenőrzése a párt- és mi­nisztertanácsi határozatok végrehajtásával kapcsolatban, A helyi tanácsokra vonatkozó legfontosabb párt- és kormányhatározatok végrehajtását a VB-ok brigádok által végzett szervező-instruáló és ellenőrző munkán keresztül biztosítsák. A párt- és kormányhatározatok végrehajtásának ellen­őrzését általában a tanácsok belső életének vizsgálatával egybekapcsolva kell végezni. Rendszeresen foglalkozni kell ennek során a tanácsok választott szervei munkájának elvi, politikai tartalmával, működésükkel, munkájukban a tanácsdemokrácia és kollektív vezetés érvényesülésével, a tanács, valamint a végrehajtóbizottság vezető, irányító, ellenőrző tevékenységével. Figyelemmel kell kísérni az egyes tömegkapcsolati formák helyzetét, általában a taná* csok és tömegek kapcsolatának alakulását, a lakosság han* gulalét. Negyedévenkint minden járási (megyei tanács alá ren* delt városi) tanácsnál a legfontosabb (általában 3—4) párt* és kormányhatározatokra vonatkozóan tart brigád* instruálást a megyei VB. Egy-egy brigád 2—3 járást (vá­rost) instruáljon. Egy-egy brigád létszáma 2—5 fő. A brigád vezetője a VB. egy tagja, vagy az ellenőrzési cso­port egy dolgozója, tagjai az érintett osztályok dolgozói közül kerülnek ki. Az ilyen brigád-instruálás három munkafázisból áll: a) Felkészülés. A brigádok az instruálásra lehetőleg a VB. elnöke, vagy a tárgy szerint illetékes elnökhelyettese által tartott közös eligazításon készülnek fel. Az eligazítást megelőzően rész­leteiben tanulmányozzák a vonatkozó határozatot, az ezzel kapcsolatos utasításokat, valamint a tárggyal kapcsolatos klasszikus és időszerű politikai irodalmat. A felkészülés­nél felhasználják a Minisztertanács Helyi Tanácsok Tit­kárságától, annak instruáló tevékenysége során közölt instrukcióit. b) A feladatok végrehajtásának módszereiben történő megbeszélése a járási (városi) VB. vezetőivel. Az eligazítás után a brigád a helyszínen a helyi adott­ságokat figyelembevévo» tanácsszintenkint tagolva, mód­szereiben megbeszéli a járási (városi) VB. vezetőivel a feladatok végrehajtását. Amennyiben a végrehajtást már előzetesen megkezdték, a brigád ezzel kapcsolatban ellen­őrzést folytat a megbeszélés előtt. A megbeszélés során elsősorban a feladat politikai jelen­tőségét kell megvilágítani és megtárgyalni, majd a válasz­tott szervek, illetve az apparátus feladatait kell megvitat­ni. A brigád közli ezzel kapcsolatos elgondolásait, javas­latait. A brigád munkájának ez a része járásonkint (városon­kint) 1—2 'napig tart. c) A végrehajtás ellenőrzése. A megbeszélés után egy-két hét múlva a brigád a hely­színen ellenőrzi a megbeszélt feladatok végrehajtását. Ellenőrző tevékenysége során megvizsgálja, hogyan értet­ték meg a tanácsok a feladat politikai jelentőségét, mi­lyen eredménnyel és hogyan hajtották végre a helyi taná­. csok végrehajtóbizottságai a vonatkozó határozatban meg­jelölt feladatokat, megállapítja, mennyiben alkalmazták a brigáddal történt megbeszélésen javasolt módszereket. A tapasztalatokat a brigád a járási (városi) VB. vezetői­vel megbeszéli. Ezt az ellenőrzést, amennyiben ezt a fel­adat végrehajtásának hosszabb időtartama, vagy egyéb körülmények szükségessé teszik, a brigád a későbbiek so­rán megismételheti. A brigád ellenőrzési munkájának befejezése után a saját VB-a részére közös jelentést készít.

Next

/
Thumbnails
Contents