Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 35. szám

35. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 369 következőképen kell a munkakönyvbe bevezetni: „...Ft toborzási jutalom." A munkával kapcsolatos jutalmazások között a toborzási jutalmat feltüntetni nem szabad. (3) Az (1) bekezdés c)—d) pontjaiban említett adatokat csak az azokra vonatkozó okirat alapján szabad a munkakönyvbe bevezetni. (4) A bérkategóriát [(1) bekezdés b) pont] nem római, hanem arab számmal kell a munkakönyvbe bejegyezni. 6. §. (1) A munkáltatók kötelesek dolgozóik munkakönyvében a Mt. V. 217. §-ában foglaltak szerint feltüntetni a munkaviszony megszüntetésének módját. (2) Az „áthelyezve" megjelölést csak akkor szabad a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót áthelyezték. (Mt. 133—133. §.) Az „áthelyezve" megjelölésen kívül az áthelyező vállalat köteles a következő sor „a munkáltató neve és székhelye" című rovatában feltüntetni annak a munkáltatónak a megnevezését, amelyhez az áthelyezés történik. (3) A „felmondás a vállalat részéről" bejegyzést akkor kell alkalmazni, ha a vállalat a munkaviszonyt felmondással szünteti meg. (Mt. 29. §.) (4) „Szerződése lejárt" bejegyzést kell bevezetni a dolgozó munkakönyvébe, ha meghatározott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszonya (pl. toborzási munkaszerződéssel létesített munkaviszony) a meghatározott munka elvégeztével, illetőleg a határozott idő elteltével szűnik meg. [Mt. 34. §. (1) bekezdés.] (5) Az „önkényesen kilépett" bejegyzést akkor kell alkalmazni; ha a dolgozó a munkáltató szerv vezetőjének (megbízottjának) hozzájárulása nélkül szünteti meg munkaviszonyát. Nem szükséges a hozzájárulás: a) a meghatározott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszonynak a meghatározott munka befejeztével vagy a határozott idő eltel lével való megszűnéséhez [Mt. 34. §. (1) bekezdés]; b) a próbaidőre kötött munkaviszonynak a próbaidő alatti megszüntetéséhez [Mt. 24. § (3) bekezdés]; c) ha a munkaviszony fenntartása a dolgozó életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül, súlyosan veszélyezteti [Mt. 32. §. <1) bekezdés a) pont]; d) ha a dolgozó — kivéve a Mt. V. 45. §. (3) bekezdésében em'u'tetteket — darabbérrendszerben dolgozik és a vállalat egyfolytában négy hétnél hosszabb ideig személyi besorolásánál legalább két kategóriával alacsonyabb munkával foglalkoztatja [Mt. 32. §. (1) bekezdés b) pont]; e) ha a dolgozó a társadalombiztosítási szabályok szerint öregségi nyugdíjra (járadékra), rokkantsági, illetőleg ideiglenes rokkantsági nyugdíjra vagy baleseti járadékra szerzett igényt [Mt. 30. §. (1) bekezdés a) pont]; f) ha a dolgozót középfokú, illetve felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel [Mt. 30. §. (1) bekezdés b) pont]; g) ha a dolgozót alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezték és emiatt felmond, kivéve, ha az áthelyezés fegyelmi határozattal történt vagy az alapbér csökkenés 10%-nál kevesebb [Mt. 30. §. (1) bekezdés c) pont]; h) ha a dolgozó házastársát más helységbe helyezték és annak új lakóhelyére kíván költözni [Mt, 30. §. (1) bekezdés d) pont]; i) ha a dolgozót áthelyezték, s az áthelyezést követő hat hónap alatt új munkahelyén lakást nem kapott [Mtj 30. §. (1) bekezdés e) pont]. Azt a dolgozót, aki munkaviszonyát az a)—i) pontoknak megfelelően szünteti meg, önkényes kilépőnek minősíteni nem szabad. (6) „Azonnali hatállyal elbocsátva" bejegyzést csak abban az esetben szabad a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót fegyelmi úton azonnali hatállyal bocsátották el [Mt. 113. §. (2) bekezdés d) pont] vagy ha a dolgozót a bíróság a közügyektől jogerősen eltiltotta és ez az 1950; évi II. tv. 40. §-a értelmében a munkaviszony megszűnésével jár [Mt. V. 217. §. (3) bekezdés]. (7) Az elhúnyt dolgozók munkakönyvét a 18. §-ban meghatározott módon érvényteleníteni kell. (8) „Hozzájárulással kilépett' bejegyzést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a munkaviszony nem a (2)—(7) bekezdésekben említett módoknak megfelelően szűnik meg. 7. §. Ha a dolgozó — a vezetőállásúak kivételével — a munkaviszony megszűnése módjának feltüntetését sérelmesnek tartja, panasszal fordulhat az egyeztető bizottsághoz [Mt. 143. §. (1) bekezdés g) pont]. A vezetőállásúak ilyen sérelmének elintézésére nézve a Mt. 118. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg 149. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók. Ha a panasznak helyt adnak, a sérelmes bejegyzést a munkakönyvben a munkáltató helyesbíteni köteles. 8. §. (1) A munkaviszony keletkezésével kapcsolatos adatokat (munkáltató megnevezése, munkábalépés napja, munkakör és bérkategória a munkábalépéskor) a munkaviszony létesítésére vonatkozó szóbeli vagy írásbeli megállapodás (a munkaszerződés) megkötésének napján (kinevezés, választás napján), legkésőbb azonban a munka tényleges megkezdésének napján kell a munkakönyvbe bevezetni. (2) A munkábalépés napjaként a munkakönyvbe azt a napot kell bevezetni, amelyen a dolgozó a munkaszerződés értelmében a munkát megkezdeni köteles. (3) Ha a munkaszerződés értelmében a dolgozó a munkát nem a munkaszerződés megkötésének napján, hanem későbbi időpontban köteles megkezdeni, a munkakönyvet — ha azt a dolgozó rendelkezésre tudja bocsátani — a munka tényleges megkezdésének napjáig is a munkáltató őrizheti meg. (4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az alkalmazás próbaidő kikötésével történt. 9. §. (1) A" munkakönyv kiállítása után megszerzett a) iskolai, szakiskolai, szaktanfolyami végzettséget, technikai minimum vizsgát és egyéb szakképzettséget a végzettség megszerzésétől, illetőleg a bizonyítványnak a dolgozó által való benyújtásától, b) a kitüntetéseket és jutalmazásokat pedig az adományozás napjától számított 3 napon belül kell a munkakönyvbe bevezetnij