Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 11. szám

"11. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 137 26. §, A dolgozó nők védelme: A Mt. V. 16Ö. 8-hoz: A helyi tanácsok VB. hivatali szervezeténél nőt nem szabad egyáltalán alkalmazni az alábbi munkakörökben, illetőleg munkában: a) 2 termán felüli tehergépkocsi vezetésre, b) kazánfűtő (lapáttal), kazánsúroló és kazántisztító, c) olyan munkákra, amelyekkel kapcsolatban sík területen kízben 20 kg-nál, háton 25 kg-nál nagyobb terhet kell szállítani vagy emelni. 27. §. A Mt. 95. §-hoz: A helyi tanácsok VB. hivatali szervezeténél terhes nőt nem szabad alkalmazni és foglalkoztatni az alábbi munkakörökben, illetőleg munkákra: a) személy- és tehergépkocsivezetői munkakörben, b) házi nyomdai munkákra, c) állandó járással, vagy állással járó munkakörökben, Illetőleg munkákra (pl. felvonókezelő), d) olyan munkákra, amelyekkel kapcsolatban sík területen kézben 10 kg-nál, háton 12.5 kg-nál nagyobb terhet kell szállítani vagy emelni. $ 28. §. Munkafegyelem. Fegyelmi hatóság: A Mt. V. 172. §-hoz: (1) A helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak hivatali szervezete körében a munkafegyelem betartásáért a VB. elnöke felelős. (2) A helyi tanácsok dolgozóinak fegyelmi hatóságai: e) a megyei és a budapesti városi tanács végrehajtóbizottság elnöke, elnökhelyettesei és titkárának a Minisztertanács, b) a többi tanács VB. elnöke, elnökhelyettese(-i) és titkárának a közvetlen felsőbb tanács végrehajtóbizottsága, c) a helyi tanács hivatali szervezete a) és bj) pontokban fel nem sorolt dolgozóinak a kinevezésre illetékes végrehajlóbizottság elnöke. 29. §. ! A Mt. V. 173. §-hoz: Áthelyezést alacsonyabb munkakörbe, valamint azonnali hatályú elbocsátást fegyelmi büntetésként kiszabni csak akkor lehet, ha ahhoz a fegyelmi jogkört átruházó hatóság (VB. elnök) hozzájárul. 30. §, Fegyelmi büntetések: A Mt. V. 174. §-hoz: ' (1) A fegyelmi határozat meghozatalánál figyelembe kell venni elsősorban magát a cselekményt, vagyis azt, hogy a dolgozó a szocialista munkafegyelmet milyen mértékben sértette, vagy a tervgazdálkodás menetét mennyire akadályozta. Mérlegelni kell a cselekmiétnyt és a D&elélunányt elkövető személyes körülményeit is. Tekintetbe kell venni mindazokat az indító okokat, ©melyek . a dolgozót a cselekmény elkövetésére ösztönözték cs azt, hogy a dolgozó cselekményét szándékosan vagy gondatlanságból követte-e el. A fegyelmi vétség elbírálásánál a súlyosbító és enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni. Az összes körülmények figyelembevételével meghozandó fegyelmi határozatnak nemcsak a fegyelmi vétséget elkövető dolgozó, hanem az összes dolgozók felé nevelő hatásúnak kell lennie. (2) Olyan esetben, amikor a fegyelmi eljárás alá vont alkalmazott kinevezéséhez, áthelyezéséhez felsőbb hozzájárulás szükséges, a fegyelmi úton történő elbocsátáshoz, áthelyezéshez is az illetékes felsőbb szerv hozzájárulását kell kikiérni, 31. §. A Mt. V. 187. §-hoz: A vezető állású dolgozó a fegyelmi határozat ellen a fegyelmi hatóság közvetlen felügyeleti szervének vezetőjéhez fellebbezhet, kivéve, ha a fegyelmi határozatot a Minisztertanács hozta. A helyi tanácsok VB. dolgozói közül vezető állásúnak a VB. elnököt, a VB. elnökhelyettest és a VB. titkárt, valamint az osztályvezetőket és osztályvezető helyetteseket kell tekinteni. 32. §. Leltárhiányért való felelősség: A Mt. V. 192. §-hoz: A helyi tanácsok VB. dolgozóinak leltárhiányárt való anyagi felelősségére vonatkozóan a 318/100/1952; P. M. sz. rendelet az irányadó. 33. §. Jutalmazás: A Mt. V. 196. §-hoz: A közszolgálati dolgozók jubileumi jutalmának megállapításánál nem a korpóíliák folyósításánál beszámított időt (Mt. V. 94. §), hanem a ténylegesen folyamatosan munkaviszonyban töltött időt (Mt. V, 93. §) kell figyelembevenni. 34. §. Munkaügyi viták elintézése: A Mt. V. 234. §-hoz: A fegyelmi és az alkalmazott által okozott kár megtérítésére irányuló eljárásban a helyi egyeztető bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a ren* delet máskép nem intézkedik.; 35. §. Munkaügyi viták elintézése az egyeztető bizottság út]ánt A Mt. V. 235. §-hoz: (1) Minden helyi tanácsnál, ahol szakszervezeti bizott^ ság működik —• kivéve azokat a községi tanácsokat, ahol a dolgozók száma a 30 főt nem éri el és nincs külön szakszervezeti bizottság — egyeztető bizottságot kell alakítani. (2) A járási tanács végrehajtóbizottságánál alakított közalkalmazotti egyeztető bizottság hatásköre kiterjed; a) a járási tanács dolgozóira, b) a járás területén lévő mindazon községi tanácsok dolgozóira, ahol külön egyeztető bizottság nem működik; c) a járás egészségügyi dolgozóira, ha a járás területén külön egészségügyi egyeztető bizottság nem működik, d) az előbbi pontban felsoroltakon kívül a járás területén lévő minden egyéb közszolgálati alkalmazottra, akinek a hivatali szerve nem rendelkezik külön hivatali egyeztető bizottsággal; (Az oktatásügyi intézmények dolgozóinak munkaügyi vitáit első fokon minden esetben külön pedagógus egyeztető bizottság végzi.)