Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 9. szám

9. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 127 illetve jelen utasítás 1—4. pontjai szerint előző év terhére, vagy javára könyvelni nem szabad. Az írásban elismert, vagy döntőbizottság által megítélt kötbér lekönyveléséhez külön engedélyt kérni nem kell. (Felvilágosítást ad: Erdély Gyula, Budapest, Fő-u. 68. III. em. 303. Telefon: 154—250., 518. mellékállomás.) Csikós Nagy Béla s. k., könnyűipari miniszterhelyettes. Vegyes rendelkezések A Magyar Beruházási Bank 5. számú közleménye. A helyi ipari vállalatok beszerzési körének kiszélesítése tárgyában kiadott 12/1954. Kip. M. számú együttes utasítás végrehajtása. A 12/1954. Kip. M. számú együttes utasítás (Tg. É. I. 22... P. K. 5. szám Helyi Tanácsok Közlönye II. évi. 4.) 7. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakban szabályozzuk a tanácsok végrehajtóbizottságainak ipari osztálya felügyelete alá tartozó vállalatok (helyi ipari vállalatok) beruházásnak minősülő, készpénzben teljesítendő beszerzéseinek pénzügyi lebonyolítását. 1. A helyi ipari vállalatoknak készpánzbeszerzéseikre a beruházási hitelüket kezelő bankfióktól ellátmányt kell igányelniök. Ellátmányt a bank a folyósítás napjától számított két heti elszámolásra és csak olyan beszerzésekre folyósít, amelyek a beruházások jóváhagyott költségvetésében, vagy a kiegészítő beruházási hitel megnyitására vonatkozó engedélyben szerepelnek. 2. A beruházó helyi ipari vállalatok az ellátmányt BL. 1. jelű formanyomtatvány kitöltésével igénylik. Az ellátmány igénylésekor közölni kell a formanyomtatványon, hogy az igényelt összeg a kiegészítő beruházási hitel, illetve az egyszerűsített költségvetés melyik tételében szereplő cikk fedezetét képezi. 5.G00 forinton felüli termelőeszközök csak a könnyűipari miniszter külön engedélye alapján vásárolhatók meg készpénzfizetés ellenében. A beruházók ilyen jellegű beszerzéseik fedezetének igénylése alkalmával csatolják megbízásukhoz a könnyűipari miniszter vonatkozó engedélyének eredeti példányát. Olyan beruházások ellenértéke, amelyek nem minősülnek termelőeszköznek, magánszemélynek készpénzben nem fizethető ki. Kisebb munkálatok, illetve berendezési tárgyak, stb. ellenértékének kifizetésére tehát ellátmányt igényelni nem lehet. 3. A folyósított ellátmány elszámolási határidejének maghosszabbítására lehetőség nincs. A beruházók ezért az ellátmányt olyan időpontban igényeljék, amelyben a beszerzés előfeltételei túlnyomórészben biztosítva vannak. Amennyiben az ellátmány folyósításának időpontjától — e vonatkozó banki terhelőlevél keltétől — számított két héten belül a tervezett ügylet nem jön létre, az ellátmány összegét legkésőbb a folyósítást követő 15. napon a megfelelő beruházási hitelszámlára vissza kell téríteni. 4. A beszerzés megtörténte után a beruházónak a vonatkozó számlát és az átvételi elismervényt az illetékes bankfiókhoz be kell küldenie. A bank ellenőrzi, hogy a beruházó az ellátmány összegét a jóváhagyott beruházási tervben szereplő beszerzésre fordította-e és hogy az elszámolás a két heti határidőn belül történt-e meg. Ha a beszerzés a jóváhagyott beruházási tervvei összhangban nincs, a bank az ellátmány összegét az egyszámláról visszahívja és a felügyeleti hatósághoz az engedély nélküli beruházásról jelentést tesz. Ugyanígy jár el a bank akkor is, ha a beszerzés a jóváhagyott beruházási tervvel összhangban van ugyan, de a beszerzett cikk az ellátmányigénylésen feltüntetett közléstől eltérően olyan termék," amely készpénzfizetés ellenében beszerezhető nem lenne, vagy olyan 5000 forinton felüli értékű termelőeszköz, amelynek készpénztérítés ellenében történő beszerzésére a könnyűipari miniszter engedélyt nem adott. Az ilyen beszerzések ellenértékének a megfelelő beruházási hitelszámla terhére történő utólagos átvezetésére csak akkor van lehetőség, ha a helytelen kifizetésért felelős személylyel szemben lefolytatott fegyelmi vizsgálat határozatát, illetve a könnyűipari miniszter utólagos engedélyezését a beruházó a banknak bemutatja. Az elszámolás késedelme esetén a bank a beruházó egyszámláját az ellátmány összege után számított napi 1 ezrelék büntetőkamattal terheli meg. Ha az elszámolás összege alacsonyabb az igényelt ellátmány összegénél, a beruházó köteles a különbözetet az elszámolással egyidejűleg visszatéríteni. Ha az elszámolás összege magasabb az igényelt ellátmánynál és a folyósítás elcfel ételei egyébként fennállnak, a bank a különbözet összegét a beruházó részére megtéríti. A különbözet folyósítását a beruházónak BL. 1. sz. formanyomtatvány kitöltésével keli kérnie. Az igényelt ellátmány összegét és a tervben jóváhagyott előirányzatot meghaladó elszámolást a bank kiegészítő beruházási hitelszámlákon csak 500 Ft erejéig vesz tudomásul. Az elszámolás elfogadása esetén a bank az ellátmány összegét az ellátmányszámlán jóváírja, s az elismert számla összegével a megfelelő beruházási hitelszámlát megterheli. A bank az el nem számolt ellátmányokat havonta egyszer ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés alkalmával olyan tételeket talál, amelyek folyósítása 20 napnál korábbi, és elszámolásra nem kerültek, ezek összegét a beruházó egyszámlájáról visszahívja. 5. A bank a kiegészítő beruházási hitelkeretekben az évnegyedek utolsó két hetében folyósított ellátmányokat úgy tekinti, mint az ellátmány igénylésének negyedévében megvalósult beruházásokat. Ennek megfelelően az évnegyed végén lejáró kiegészítő beruházási hitelkeretet csak az ellátmány folyósítás fig37elembevéte!ével törli, a határidőben beérkező elszámolást pedig az előző évnegyed tervteljesítéseként veszi számításba. Felvilágosítást ad: Sztaniszlawszky Dénes, Magyar Beruházási Bank. MAGYAR BERUHÁZÁSI BANK. TÁJÉKOZTATÓ a Könnyűipari Árkiegyenlítési Gazdasági Iroda által folyósított árkiegyenlítések könyvviteli elszámolásáról a tanácsi vállalatoknál. Szám: 443/6—HL/1954. 1954. január 1-től a tanácsi vállalatok részére folyósított árkiegyenlítés, illetve a folyósítástói függetlenül a leszállított és kiszámlázott termékek alapján jogosan felmerült árkiegyenlítési igény a statisztikai jelentések szempontjából beleszámít a termelési értékbe. (Az önköltségi és pénzügyi tervekben az árkiegyenlitést a termelési értékhez nem szabad hozászámítani, hanem külön tételben kell beállítani.) Annak ellenére, hogy a kapott árkiegyenlítés a termelési értékbe beleszámít, ennek összegét nem szabad a 9L számlacsoportban elszámolni, hanem változatlanul a 991; „Állami támogatások" számla javára kell könyvelni. Az 1954. évi negyedéves mérlegbeszámolóknál a III/a. „Termelési érték kiszámítása" táblázatban az árkiegyenlítés összege a 991. számla adatai szerint külön tételben kerül beállításra. A kiszállított és leszámlázott tételek után a vállalat részére járó árkiegyenlítés összegét tehát a folyósítástól függetlenül a 991. számla javára és a 455. „Állami támogatások elszámolási számla" t e r h é i e kell elkönyvelni. Amikor a Könnyűipari Árkiegyenlítési Gazdasági Iroda (a továbbiakban: KÁGI.) az árkiegyenlítést ténylegesen átutalja, akkor a Bank értesítése alapján a befolyt összeget a 311. „MNB. egyszámla" megterhelésével a 455. számla javára kell elszámolni.