Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

HARMADIK FEJEZET. A helyszínelés alkalmával történt szabályellenes tulajdonjogi bejegyzések helyesbítése. Némely község határának eredeti telekkönyvezése alkalmával azt a szabálytalan eljárást követték, hogy egyes helyszínelt ingatlanok birtokosait, illetőleg tulajdonosait az illető telekjegyzőkönyvben szabályszerűen nem, hanem az ingatlant ismeretlen vagy egyébként határozottan meg nem jelölt személyek tulajdonául jegyezték be; avagy pedig olyan birtokokat, a melyek se családi alapitványt, se családi közös vagyont nem képeznek, az illető telekjegyzőkönyvbe valamely család tulajdonául vettek fel a nélkül, hogy a jogosult birtokosokat személyenként vezeték- és keresztnevük kitétele mellett, világosan megjelölték volna. A helyszínelési szabályokba ütköző és a hiteltelekkönyv czéljával ellenkező ez a helytelen telekkönyvezés — ha a telekkönyvi rendeletek I. része szerinti hirdetményi határidő már lejárt — hivatalból, és pedig lehetőleg a telekkönyvi betétek szerkesztését megelőzőleg a következő szabályok szem előtt tartása mellett helyesbítendő. (1888 márcz. 4-én 675. sz. a. kiadott i. m. rendelet.)1 1 A rendeletnek ezt a pontját számos telekkönyvi hatóság tévesen olyan bejegyzések helyesbítésére alkalmazta, a melyek a helyszínelési szabályoknak teljesen megfelelnek. Ennélfogva az igazságügyminiszter 1888 nov. 3-án 36308. számú magyarázó rendeletében kijelentette, hogy hivatalból való helyesbítés tárgyát nem képezi: 1. ha a közbirtokosok közös javadalmait képező ingatlanokat tartalmazó telekjegyzőkönyvben egyszerűen a «Közbirtokosság» vagy L2. ha a valamely község volt úrbéreseit illető közös javadalmak: közös legelők, erdők, nádasokat stb. tartalmazó telekjegyzőkönyvben a községnek volt úrbéres telkes gazdái, vagy zsellérei vannak tulajdonosoknak bejegyezve ; 3. ha a név szerint egyébkint helyesen bejegyzett tulajdonosnő neve mellett férjének keresztneve hiányzik; vagy csak is férje neve után például (•Horváth Jánosnénak» van bejegyezve, születési és keresztneve pedig ki nem tétetett; 4. ha valamely ingatlan birtok egyszerűen valamely megnevezett uradalomhoz tartozónak van jelezve anélkül, hogy a tulajdonos neve bejegyezve volna; 5. ha valamely névszerint bejegyzett tulajdonos mellett annak holléte ismeretlennek tüntettetett ki; és 6. ha tulajdonosnak valamely névszerint megnevezett örökhagyó, vagy névszerint megnevezett valamely örökhagyónak hagyatéka, vagy ugyancsak névszerint megnevezett örökhagyónak meg nem nevezett örökösei jegyzettek be tulajdonosoknak. Az igazságügyminiszter ezért felhívta a telekkönyvi hatóságokat, hogy az 1888. évi 675/1. M. E. sz. alatt kelt rendelet 1. §-ában szabályozott helyesbítési eljárást csak azon esetekben rendeljék el, a mely esetekre az világosan alkalmazandónak mondatik ki, vagy is csak akkor: a midőn valamely ingat-