Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

68 pedig a szükséges nyilvánkönyvi bejegyzéseket s egyszersmind az az által elintézett bejelentések följegyzésének kitörlését, abirói meghagyásra hivatkozva teljesítse, a követelés jelzálogi átkeblezésének megtörténtét az illető adóslevelén bizonyítsa (136. §.) s erről a földbirtokosokat és hitelezőket, még pedig az utóbbiakat az adóslevelek visszaszolgáltatása mellett értesítse. (42. §.) Jelzálogi átkeblezés tárgyát képezik azok a zálogjogok is, melyek az ingatlan javakra biztosítás vagy végrehajtás útján szereztettek akkor, a mikor azok még telekkönyvezve nem voltak; melyek is a telekkönyvi hatóságnál, a zálogösszeirást megrendelő eredeti végzés és az annak alapjáiil szolgáló Ítéletnek vagy egyéb eredeti irományoknak, továbbá a zálogösszeirás hivatalos másolata, és az arra keletkezett eredeti végzés bemutatása mellett bejelenthetek. Erre a bíróság szükség esetén az illető felek meghallgatása mellett, a zálogjognak a végrehajtás napjától számítandó rangsorozattal leendő bekeblezését, vagy esetleg előjegyzését elrendeli épen úgy, mintha a foglalás alkalmával nyilvánkönyvek léteztek volna.1 A betáblázott követelések jelzálogi átkeblezése végett az illető telekjegyzőkönyvekben a birtokváltozási lap után egy lap a következő fölirással: «~ Régi terhek» nyitandó, mire a «C. Új terhek» felülírás alatti lap következik. A régi terhek úgy jegyzendők be, mint az új terhek, azzal a különbséggel, hogy minden régi teher előtt a hasáb közepén elsőbbségének napja kitétessék, p. o. «1835 augusztus 10-kéről elsőbbség*. A bejegyezvény szövegében ez a nap betűvel irandó. Ha több követelések közül, melyek ugyanazon napról bírnak elsőbbséggel, egyet előjog illet (1840. évi XXI. tezikk 5. §. s az 1849 decz. 28-án kelt ideiglenes rendelet 37. §.), ez az előjog is kiteendő. A sorszámoknak úgy a régi, mint az új terhek lapján is 1. számmal kell kezdődniök, azonban a régi terhek lapján előforduló sorszámok alá a betű irandó törtszám alakjában. (43. §.) •Jelzálogi átkeblezés kieszközölhető a hirdetményi határidő lejárta után is, mindaddig, a míg a terhelt jószág valamely harmadik személynek, mint új szerzőnek tulajdonává nem lett. Az ilykép betáblázott követelés azonban, nem korábbi elsőbbsége szerint, hanem abban a sorrendben, a mely azt a bejelentés időpontja szerint illeti, s ennélfogva az «új terhek» lapján, jegyzendők be.2 1 1858. márczius 29-iki miniszteri rendelet (Birod. törvénylap 48. sz.). Hasonlólag intézkedik az erdélyi telekk. rendt. 45. §. — Herczegh abban a nézetben van, hogy az előbbi törvények szabályok alá szerzett törvényes zálogjogok is tárgyát .képezik a jelzálogi átkebelezésnek (id. művében 54. lap). Ennek ellenében szól, hogy a telekkönyvi rendelet határozottan csak betáblázott követelések átkebelezéséről intézkedik. 2 Lásd az 1858. márcz. 29-iki miniszt. rendelet (Birod. tör. lap 48. sz.).