Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek
51 tárgyalási jegyzőkönyve bevezette ; mert egyedül a telekkönyvi hatóságnál bejelentett igények jönnek tekintetbe.1 A rövidebb határidő alatt bejelentendők továbbá azok az igények : a) a melyek az 1852. évi november 29-iki nyilt-parancs értelmében ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokra vagy más jogczímből származott tulajdonjogokra nézve, az illető-bíróság előtt érvényesültek ; b) azok a zálogvisszaváltási igények, a melyek az említett nyilt-parancs szerint még érvényesíthetők.2 Az illetők az őket e czímen illető jogot feljegyzés, vagy a mennyiben a visszaváltást tettleg érvényesítették, a nekik jogérvényesen oda itélt jogot bejegyzés végett bejelenteni kötelesek. 2. A hosszabb, egy évi határidő alatt bejelentendők: minden a telekkönyvezett községben lévő ingatlanságokra, a hirdetmény hatályba lépte napjáig, az eddig érvényben volt törvények alapján betáblázott követelések oly czélból, bogy az illető birtoktestek teherlapjára jelzálogilag átkebeleztessenek, vagyis hogy a régi betáblázás alapján az az által nyert elsőbbséggel, a vonatkozó ingatlanságokra jelzálogjog szereztessék.3 A volt úrbéri s ezzel rokon igények ellenben, tehát mindazok az igények, a melyek a földesúr és jobbágy közötti viszonyra, és a földtehermentesítésre vonatkoznak, a hirdetvényi felszólításból, és bejelentésük esetén a tárgyalásból kizárvák; mert e viszonyok szabályozása az úrbéri bíróság hatáskörébe tartozik. (4. §.)4 A bejelentési határidő elmulasztásával összekötött jogkövetkezmények ellen sem határidő-hosszabbításnak, sem előbbi állapotba visszahelyezésnek nincs helye. (5. §.) A bejelentendő igények a fentebbiek szerint három külön osztályba sorozhatok, a melyek egymástól valamint minőségükre, úgy a bejelentés 1 Lásd ((Utasítás a telekkönyvi és helyszínelési hivatalnokok számára* 13. lap. 2 Ily igények az ősiségi nyiltparancsban megállapított határidők lejárta miatt jelenleg többé nem érvényesíthetők. Lásd a később közlött 1893. febr. 25-iki i. m. rendeletet. :! A fentebb közlött 3. §. 3. pontja, a melynek alapján a bejelentés szintén egy év alatt volt megteendő, a megváltozott viszonyok folytán hatálytalanná vált. 4 Ide tartoznak az 1853. márezius 2-iki nyiltparancs (orsz. korm.-lap, 1853., I. r. VII. dar. 51. számj, Erdélyre nézve az 1854. június 21-én kibocsátott, és a székely örökség tárgyában 1868. márezius 11-én kelt rendelet (Rendelettár 1868., 88. szám). Nincs azonban kizárva oly jogviszony bejelentése, a melynél fogva valamely curialis telek évi földbér mellett személyes használatra adatott át (C. 1878. évi 9802. sz. Dvtár, r. f.; XXI. 88.); valamint a maiomjog bejelentése sem, ha annak használata a volt földesúr és jobbágyok között létrejött szerződési viszonyon alapszik (C. 1876. évi 2808. sz. Dvtár, r. í'., XVII. 103.); és általában oly igények érvényesítése, melyek a tényleges viszonynyal ellenkező hibás felvétel kiigazítására vonatkoznak, nem pedig magából az úrbéri viszonyból származnak (C. 1873. évi 5779. sz. Dvtár. r. f., X. 272.). 4*
