Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

21 gett visszaadták a bizottságnak.' Ez a javaslatot a felmerült észrevételek értelmében újabban átdolgozta ; a mire azután a birodalmi tanács elfogadta, és az ekkép letárgyalt javaslat 1881. évi jul. hó 25-én szentesíttetvén, 1872 február 15-én törvényként hatályba lépett. Ez a törvény az 1855 dec. 15-én kelt és nálunk hatályban levő telekkönyvi rendeletet vette alapúi, de a mellett, hogy annak rendszerében igen előnyös változásokat tett, sok szabályt határozottabban formulázott és ez által számos oly esetre állított fel positiv szabályt, a mely minálunk vita tárgyául szolgált. Nagy horderejű változást tett különösen : a) az előjegyzések megszorítása által a mennyiben előjegyzést csak birói határozat alapján és ezenkívül különösen jelzálogjogra vonatkozólag csak abban az esetben enged, ha az okiratban a joghoz való czím benfoglaltatik ;2 b) még nagyobb horderővel birnak e törvény azon intézkedései, a melyek a törlési perekre nézve felállítvák és amelyek az osztrák polgári törvénykönyv 3 évi elbirtoklási intézményét eltörölik. Kimondja ugyanis a törvény, hogy ha a törlési per közvetlenül a telekkönyvi jogot szerzők ellen intéztetik, a kereseti jog tartama a magánjognak az elévülésre nézve fennálló szabályai szerint bírálandó meg; de ha érvényének harmadik személyek elleni kiterjesztése is czéloztatik, köteles az, a ki a bekebelezést érvényteleníteni akarja, a felfolyamodás határideje alatt a telekkönyvi hatóságnál "bejelenteni, hogy a tétel vitás és köteles további 60 nap alatt keresetét mindazok ellen intézve benyújtani, a kik a megtámadott tétel által telekkönyvi jogokat szereztek, vagy a jogra további bejegyzéseket nyertek,3 Azon kérdések közül, a melyek a mi telekkönyvi jogszabályainkban eldöntve nincsenek, e törvényben megoldást nyertek: a) hogy a kötelmi — vagy úgynevezett dologhozi — jogok, ha bejegyzésökre az okiratban engedély nem foglaltatik, elő sem jegyezhetők ;4 b) hogy a telekkönyvben csak a törlési perek jegyezhetők fel ;5 c) hogy csak az indíthat törlési pert, a ki telekkönyvi jogaiban van sértve.6 Szóval ez a törvény, habár a rendszert gyökeresen nem reformálta is, mi miatt a birodalmi tanácsban több oldalról megtámadásoknak volt kitéve,7 1 Lásd Schnierer í. m. 11. 1. 2 36. és 38. §. :í 61. s köv. §§. * 37. §. 5 61. §. 6 Ugyanaz a §. ~ A törvény indokolása, valamint annak törvényhozási tárgyalása egész terjedelmében össze van gyűjtve következő műben: Kaserer: Die Beichsgesetze über das Grundbuch sammt Materialien.