Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

[6 tott igény érvényesítését állandóan kizárja, ez az előjegyzés megszüntetését kérheti.1 A más telkét terhelő jog nem szűnik meg az által, hogy a telek tulajdonosa megszerzi a jogot vagy a jogosult a tulajdont.2 A telekkönyvi jószágtest intézményét a törvény reczipiálja.:i A ki 30 évig valamely telek tulajdonosául be van jegyezve, megszerzi a tulajdont, ha ezen idő alatt a telket tulajdonul birtokában tartotta.4 A bejegyzett jogokból való igények — kivéve a visszatérő szolgáltatások hátralékaira vagy kártérítésre vonatkozó igényeket — elévülés alá nem esnek.5 A mi a jelzálogjogot illeti, a törvénykönyv ezen a jogon kívül (Hypothek) két más rokon jogintézményt ismer: telekadósságot (Grundschuld) és járadékadósságot (Eentenschuld.) A jelzálogjognál fogva az ingatlan akként van terhelve, hogy a kinek javára a terhelés történt, annak részére határozott pénzösszeget kell az ingatlanból fizetni, őt megillető követelés kielégítésére. A jelzálogos követelésről jelzáloglevél adatik ki. Ilyennek kiadását ki lehet ugyan zárni, de ezt a telekkönyvben be kell jegyezni. Ily bejegyzés esetén kívül a hitelező csak akkor szerzi meg a jelzálogjogot, a mikor az ingatlan tulajdonosa átadja neki a levelet. A jelzáloglevelet egyébiránt a telekkönyvi hivatal állítja ki, a jelzálogos követelés pénzösszegének és a terhelt ingatlan megjelölésével, az illető telekkönyvi lap számának kitételével és a telekkönyvi kivonat beiktatásával.0 A jelzálogjog több telket terhelhet. Ily terhelés által egyetemleges jelzálogjog keletkezik.7 Ha a tulajdonos nem személyi adós és Ő elégíti ki a hitelezőt: a követelés ő reá száll át.8 A tulajdonos a hitelező kielégítése fejében követelheti a jelzáloglevél kiszolgáltatását. Részleges kielégítés esetében a hitelező köteles a részfizetést a jelzáloglevelén feljegyezni.9 A követelés átruházásával a jelzálogjog is átszáll az új hitelezőre. A követelést nem lehet a jelzálog nélkül, ezt nem lehet a követelés nélkül átruházni. Azt a kifogást, a mely a tulajdonost közte és az eddigi hitelező közötti jogviszony alapján a jelzálogos követelés ellen megilleti, az engedményes, az új hitelező ellen is lehet érvényesíteni.10 Ha az a követelés, a melynek biztosítására a jelzálogjogot alapították, nem keletkezett, a jelzálogjog a tulajdonost illeti. Ugyanezt illeti a jelzálogjog mindaddig, a 1 Ptkönyv 883—888. §§. 2 U. o. 889. §. :! U. o. 890. §. 4 U. o. 900. §. 5 U. o. 902. §. 6 Ptkönyv 1113., 1116., 1117. §§. Tkvi rendtartás 56., 57. <. " Ptkönyv 1132. §. 8 U. o. 1143. §. 9 Ptkönyv 1144., 1145. §. 10 U. o. 1153., 1157. §.