Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

130 3. a visszvásárlási és elővásárlási jogok, a melyek át nem ruházhatók; 4. a földtulajdonost illető, általa másra átruházott és a jogosult javára a telekkönyv tulajdoni lapján hejegyzett kőszén-kutatási, bányanyitási és kiaknázási jogosultság.1 Hogy az özvegyi jog jelzálogul szolgálhat-e vagy sem, ez attól függ, hogy mily alakban van e jog a telekkönyvben bejegyezve. Ha csak mint özvegyi jogot jegyezték be,2 akkor tartalmának és körének határozatlansága miatt jelzálogjog tárgya nem lehet; ha ellenben ki van tüntetve, hogy haszonélvezeti jog, és hogy mire terjed : akkor mint valóságos haszonélvezeti jog jelzálogjoggal megterhelhető. 3. §. A jelzálogjog szerzésének előfeltételei. A jelzálogjog csak meghatározott pénzösszegben kifejezett követelés biztosítására szolgálhat. Ebből nem következik, hogy nem pénzbeli követelés nem volna jelzálogilag biztosítható, hanem csak az, hogy annak mindig számszerűleg és határozott pénzösszegben kell kifejezve lennie.;i Szabály továbbá, hogy a jelzálogjoggal már fennálló követelést lehet biztosítani, nem pedig olyat, a mely még csak származni fog, vagy származhat ; de ez a szabály nem áll minden kivétel nélkül. így jelzálogilag oly követelések is biztosíthatók, a melyek valamely adott váltó (elfogadási i vagy árúhitelből, valamely elvállalt pénztár- vagy ügyvezetésből, vagy valamely szerződés nem teljesítése esetére kikötött szavatosság vagy kárpótlás czíméből származhatnak.4 Jövőben származható követelés ilynemű bejegyzésének tekinthetni a rangsorozat feljegyzését is, melynél fogva a tulajdonosnak jogában áll fekvőségén valamely kamatra felveendő készpénzbeli kölcsön tekintetében a rangsorozat telekkönyvi feljegyzését kieszközölni akként, hogy ha a kölcsönügylet létrejön, a jelzálogjog bekebelezése a kölcsönre nézve a feljegyzett rangsorozatban történik.5 A jelzálogjog szerzésénél nem tesz ugyan különbséget, hogy az avval biztosítandó követelés mily alapból származik ; vájjon kölcsön, magánvét1 1888. évi 2819. számú igazságügyin, rend. 4. 2 A mi egyébiránt helytelen, miután az özvegyi jog mint ilyen, tartalmának határozatlanságánál fogva, a telekk. rendelet 64. §-ával szemben, de azért is, mert nem dologi jog, telekkönyvi beiegvzés tárgvát alig képezheti. :{ V. ö. Exner i. m. 127. 1. * Telekk. rendelet 65. §. Exner szerint az említett eseteket nem kell taxatíve felsoroltaknak tekinteni; nézete szerint a törvény csak az elvet állapította meg, midőn alkalmazásának leggyakrabban előforduló eseteit felsorolta, és idéz számos legfőbb itélőszéki határozatot, a melyekben jövendőbeli követelésekre nézve a törvényben foglalt eseteken kívül más esetekben is engedtek jelzálogjogot (i. m. 130. s köv. lapi. 5 1859. aug. l én kelt miniszteri rendelet. Erről annak helyén még bővebben lesz szó.