Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja
128 ban a kérdésre tagadólag felelt, abból indulván ki, hogy a bér és a haszonbér nem tartozik a természetes gyümölcsök sorába, hogy az ingatlannak sem növedéke, sem tartozéka, hogy arra nézve rendszerint csak a jogosított és a kötelezett közötti kötelmi viszony áll fenn, és hogy azért avval a tulajdonos mindaddig rendelkezhet, a míg zár alá véve nincsen.1 Minálunk ez a kérdés az 1881 : LX. t.-cz. 211. §-a által szintén meg van oldva akként, hogy — a mint fentebb érintetett — külön az ingatlannak haszonélvezetére, tehát az ezután járó haszonbérre is, jelzálog szerezhető ugyan, az arra végrehajtási zálogjog bejegyzését rendelő végzésről azonban a bejegyzést megelőző jelzálogos hitelezők is értesítendők ; továbbá, hogy a haszonbérre vezetett végrehajtás az ingatlannak elárverezését nem akadályozza: ha az ingatlan elárvereztetik, az árverés napján esedékessé még nem vált bérösszegre nézve a haszonélvezetre vezetett végrehajtásnak hatálya nincs; és. annak a végrehajtatónak a követelése, a ki csupán az ingatlannak haszonélvezetére vezetett végrehajtást, az ingatlan vételárára az összes jelzálogos követelések után sorozandó. Vagyis : miután a jelzálogjog a tulajdonost a terhelt ingatlan használásában nem gátolja, az állagra s ezzel kapcsolatban a növedékre szerzett jelzálogjog daczára az ingatlannak haszonélvezete az adóst illeti, s illetőleg külön s önállóan szerezhető jelzálogjog tárgyát képezi, de az állagra jelzálogjoggal biró hitelezőtől függ, hogy az alkalmas törvénykezési lépések megtétele által saját jelzálogjogának hatályát és elsőbbségét a még le nem járt bérösszegekre is kiterjeszsze.2 4. A jelzálogjog továbbá kiterjed az ingatlannak tartozékaira. Mit ért az osztrák törvény tartozékok alatt, arról az első fejezet 3. §-ában volt szó, valamint arról is, hogy a jelzálogjog minő tartozékokra terjed ki. Itt még csak azt szükséges megjegyezni, hogy ha az 1868 : LIV. t.-cz. 421. és 423. §-ának hatálya alatt kétség merülhetett fel arra nézve, hogy a magyar jog a tartozékokat, a melyekre az ingatlanra szerzett jelzálogjog kiterjed, az osztr. ptkönyvnél kisebb terjedelemre szorítja-e? azt, hogy ily megszorítás tényleg fennáll, az 1881 : LX. t.-cz. 149. §-a által kétség fölé helyezte. 3 II. Jelzálogjogot engedhet nemcsak az ingatlannak tulajdonosa, hanem az is, a kinek javára az ingatlant terhelő jog van a telekkönyvben bejegyezve. De az ilykép engedett jelzálogjog természetesen csak a zálogbaadott illető jog körére terjedhet; tehát csakis arra irányulhat, hogy a jel1 így 1856. június 5-én 3996. sz. a. (Glaser-Unger-féle gyűjteményben 96. sz. a.j, 1856. deczember 9-én 10319. sz. a. (U. o. 96. sz.), 1858. május 26-án 5086. (U. o. 576.) sz. a. Van azonban ellenkező határozat is. Lásd Stubenrauch i. m. I. köt. 618. 1. 2 jegy. alatt. Ilyet közöl Halmosy is, i. m. 53. lap. 2 Lásd Imling i. m. 419. s köv. 1. 3 ü. o. 292. s köv. 1.
