Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja
90 harmadik személyek kizárásával gyakorolhat.1 Az a jog tehát, a mely minden személyre való tekintet nélkül magára a dologra vonatkozik, dologi jognak neveztetik, míg a «dologhozi jog» (persönliches Sachenrecht) a dologra nézve csak bizonyos személyek irányában bír érvénynyel.2 A dologi jog hatálya főleg a kizárólagosságban nyilvánul; ezért annak hatálya harmadik személyek irányában rendszerint negativ :1 és nem positiv tényekben jelentkezik, mint a kötelmi jognál. A dologi jogok, a melyek ingatlan dologra rendszerint telekkönyvi bejegyzés által szerezhetők meg: a tulajdon, ajelzálogjog, a szolgalmak, a telki terhek.4 Ellenben a személyi jogok közül csak egynehány, jelesül a bérleti, elő- és visszavásárlási jog jegyezhető be a telekkönyvben, és ez a bejegyzés sem szükséges a jogok szerzéséhez, hanem csak azt eredményezi, hogy azok absolut, vagyis mindenki ellen érvényesíthető hatályt nyernek.5 MÁSODIK FEJEZET. A tulajdonjog. 1. §. A tulajdonjog fogalma és tárgya. A tulajdonjog az a dologi jog, a melynél fogva valamely dolog egész teljében jogos uralmunknak van alávetve.6 A tulajdonjog, vagyis a jogos 1 V. ö. Unger i. m. I. k. 514—515. 1. 2 A dologhozi jog fogalmát, mely a német jogból származott át, ma már általában mellőzik; mert felismerték, hogy az nem egyéb személyi jognál. Valamint felismerték az osztrák polgári törvénykönyvön is átvonuló nézet helytelen voltát, mely a dologi jogot az absolut joggal téveszti össze, s illetve a kettőt azonosnak tekinti; a mi pedig nem áll, mert lehet valamely jog absolut hatályú anélkül, hogy dologi jog volna, pl. az atyaság joga, és viszont, pl. a szolgalom gyakorlata az osztrák ptkönyv 468. §. esetén korlátolt. így szintén korlátolt a tulajdonjog érvényesítése ingó javak jóhiszemű birtokosai irányában (osztrák ptkv. 456. §.) 3 Mennyiben tesznek kivételt e szabály alól a dologi terhek ezt alább fogjuk látni. 4 Az osztrák törvény a birtok és öröklési jogot is a dologi jogok közé sorozza, de tévesen. A birtok tényleges uralom, a mely csak a jogosság lehetőségét foglalja magában, s azért annak dologi joggá minősítése, s még inkább a bekebelezéssel való kapcsolatba hozatala csak fogalomzavart idéz elő. Az újabb tudomány azzal is tisztában van, hogy az öröködési jog nem dolog jog. Ez azonban tárgyunkra közömbös, mert az öröklési jog, mint ilyen bejegyzés tárgyát nem képezhetvén, anélkül is kívül esik e mű körén. 5 A dologi jognak az absolut joggal való összezavarása okozta azt a tévedést is, melyre a telekkönyvi rendelet 63. §-ában akadunk, és mely szerint a személyi jogok bekeblezés által dologi jogokká változnak ; pedig nem a jogok minősége, hanem csak azok hatálya szenved változást, a mennyiben a személyi jog feltétlen, tehát mindenki ellen érvényesíthető hatályt nyer a bekebelezés által. 6 Lásd Unger: System, I. k. 524. s köv. lap. Windscheid: Lehrbuch des Pandectenrechts, I. k. 465. lap.
