Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

- 90 — fejlődhetett nemzeti jog. Nagy előmozdítója volt az ez irányban történt fejlődésnek a római papság is, mert az egyház magát Rómával azonosítván, s a kánoni jog magánjogi szabályait is a római jogból merítvén, illetőleg azokat ezzel azonosnak tekintvén, teljes befolyását felhasználta a római jog ápolására x) s előmozdítván annak tudományos müvelését, elterjedésének főeszközlőjévé vált. A római jog befolyását a jogfejlődésre általában s különösen az öröklési jog fejlődésére a most emiitett tényezők közreműködése Szerezte meg, melyeket tehát egyenként kell röviden vizsgálat alá venni, hogy kellőleg megérthető legyen az az átalakulás, melyet a római jog terjedése az öröklési jogra nézve általában előidézett. Ennélfogva először is egy futó pillantást vetve a római jognak az egyes germán törvényekben található nyomaira, áttérünk a román népek öröklési jogának, s utánna a kanon jogban foglalt, az öröklésre vonatkozó alapelvek rövid ismertetésére, hogy így az előzmények folytán fejlődött ama fontos eseményt, melyet a római jog általánosan történt felvétele képezett, a maga teljes valóságában felfoghassuk. A római jog jelentőségének azokban az államokban, melyeket a germánok a római földön alapítottak, egyik kiváló előmozdítója volt, hogy a germánok a meghódított rómaiaknak saját törvényeik használatát megengedték s csak egyes esetekre vonatkozólag kényszeritették őket az uralkodó nép törvényeinek elfogadására 2). A római jog, mint népjog épen ugy alkalmaztatott a rómaiakra, mint az alemánokra az aleman, a szászokra a szász jog stb. A római jog tehát a népjogoknak koordinálva volt s általános hatálylyal nem birt 3). A római jog gyakorlati jelentőségénél fogva a nyugoti góthok 1) Tóth Lórincz idézett értek. 334. lap. a) Ez több forrásból kiderül. így p. o. Marculfi. I. 8. »tam franci, romani, burgundiones, quam reliquas nationes sub tuo regimine .... degant. .. et eos recte tramite secundum legem consvetudinem eorum regas.« így n. Clotár törvényében C. 4. kimondatik : »Inter romanos causarum romanis legibus praecipimus terminari.« így továbbá Pipin Cap. a 768. C. 10 : »ut omnes homines eorum legis habeant tam romani, quam et salici, et si de alia provincia advenerit secundum legem ipsius patriae vivát. V. ö. ez intézkedésekre nézve Stobbe Geschicbte den deutschen Kecntsquellen I. kötet 260. lap. 2) jegyz. alatt. 8) Stobbe i, m, I. kötet 261, lap.