Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 83 — Hosszasan folytathatnók még e népek öröklési jogai sajátságainak s különböző alakulatainak ismertetésit, de a mondottakat elégnek tartjuk feltüntetésére ama kép tarkaságainak, mely a német örökösödési törvényeknél általában jelentkezik, úgy hogy általánosan érvényes alapelvekre alig akadunk. Ugy is a multak emlékei közé tartoznak mindezen intézmények. A római jog elterjedése folytán e népeknél is átalakult a hazai jog s habár a megszokott sajátlagosságokat csak lassankint birta kiszoritani helyükből, küzdelme annál könnyebb s a küzdelem élén álló tudományos férfiak diadala annál biztosabb volt, mennél nyilvánvalóbbá kezdett válni, hogy az előhaladás és műveltség terjedésével a különböző és egymástól gyakran eltérő szabályok egymás mellett fenn nem állhatnak, egyik a másik feletti fölényét pedig elismerni nem akarván, önkénytelenül is a tudomány és a hatalom által, anélkül is minden uton s módon erőszakolt s a műveltség ismérveként hirdetett római jog szabályai alá menekült. III. A hollandi jogra nézve kiváló fontossággal bir azon kü lönbség, mely az aasdoms-jog és a Schéppendoms-jog között jelentkezik, melyek elseje keleti Friesland és nyugoti Hollandban, Rotterdam és Grrauenhagen városok kivételével, az utóbbi pedig a most emiitett két városban, továbbá Seelandban és déli Hollandban birt érvénynyel. Az aasdoms-jog szerint a fokozatos örökösödés volt érvényben a három vonal, t. i. a lemenők, felmenők és az oldalrokonok tekintetében. Mindegyik vonalban a rokonsági fok közelsége határozott, a képviseleti jog teljes kizárásával. A lemenők tehát megelőzték az öröklésben a felmenőket, a felmenők pedig az oldalrokonokat, mely utóbbiak csak felmenők nem létében örökösödtek a rokonsági fok közelsége szerint meghatározott sorrendben. Jelesül első sorban örököltek az egész és féltestvérek; azután a testvérek gyermekei s velük együtt a szülék testvéreinek gyermekei és a nagyszülék unokái s igy tovább A scheppendoms-jog szerint pedig először minden lemenő hivatik meg az öröklésre a képviseleti jog alkalmazásával, utánnuk a szülék s ezeknek vagy ezek egyikének elhunyta esetén annak származékai vagy is az örökhagyó testvérei s azok gyermekei, a képvi') L. Wasserschleben i. m. 144. lap. G*