Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 60 — ban és az ez okok folytán a szabadok között létesült nemesi osztály keletkezése, voltak azok az indokok, melyek a régi alkotmányt felforgatták s véle a törzsvagyon-rendszer szervezetét is alapjában megingatták '). Hogy mindezek között a hübérrendszer behozatala, mely az alattvalói viszonyt magánszerződéstől tette függővé 2), legkiválóbb szerepet játszott, azt bővebben bizonyitani is felesleges lenne. A régi német államélet alapjait szétrombolta a hűbéri állam ; tökéletlen alakjából fejlődött ki az államfönség s ezzel együtt az alattvalói viszony fogalma, mely főleg a városi befolyások folytán az állampolgárság új eszméjének adott léteit. Az állampolgárság ez uj fogalmának nem feltétele többé földbirtok; s ez által elveszett törzsrendszer minden politikai jelentősége, és az már csak is mint az egyes intézmények alakulására befolyó tényező jelentkezhetett 3) ; és mint ilyen jelentkezett is egyideig a vagyonjog s különösen az öröklési jog terén, hol a közjogi átalakulás a régi eszméket, a régi fogalmat s közérzületet egyszerre kiirtani nem volt képes. Annak, hogy a törzsvagyon-rendszer magánjogi létezése, ennek folytán a birtok megkötöttsége s az a jellege, hogy az a családnak és nem a birtokosnak képezi szabadtulajdonát, elenyészszék, más tényezők közreműködése is szükséges volt. Ezek közé tartozik első sorban a németországi városok fejlődésének iránya s ezzel öszhangban fejlődő jogélete. Európa jelenkori városainak a sebes árviz módjára pusztító nemzetek dühe adott léteit4), mely az egyes országokban az eröditett helyek létesítését szükségessé tette. így Némethon városairól — irja Wittekind — hogy Henrik császár békét kötvén kilencz esz1) Zimerle i. m. 142. lap. 2) A feudalismusról s különösen annak jelentőségéről lasd Held i. m. II. kötet 331 s köv. lap, ki azt a többi között igy jellemzi: »Das Wesen die Seele des Feudalismus besthet in einem frei durch vertrag recbtlicb begründeten Band mit militárischen, oder Avas dasselbe ist, politischen oder Herrschaftszweck« i. m. 341. lap. 3) Zimerle i. m. 253. lap. 4) Schiller miután ennek tulajdonítja a városok s a polgári elem alakulását, mondja: hogy a vandálok és hunok fegyverét, mely nyugoton oly irgalmatlanul öldösött, tarthatjuk mi jelen boldogságunk tereintőinek, mely a tisztára eltakarított pályatéren feltűnt s az ezer évig tartott csatából diadallal lépett ki. L. Kleine prosaische Schriften II. k. 78. lap.