Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)
I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre
— 41 — és miután a S. C. Ophicianum szerint a gyermekeknek a nem »in manu« alatt álló anyjuk után, minden agnatusokat megelőző öröklési jog biztosíttatott, s igy a leányoknak a fiúkkal való egyenjogúsága e tekintetben elismertetett, a császári constitutiók azt is elfogadták, hogy az elhunyt leány-gyermekei is megelőzik, a S. C. Tertulianum szerint az örökhagyó anyát az öröklésben. x) Megelőzte még az anyát az öröklésben az elhunyt gyermek törvényes atyja is 2); és végre megelőzték azt az elhunyt fivérei is; mig ellenben annak nővéreivel olyképen osztozott, hogy azok a hagyaték felét, az anya pedig másik felét örökölte. 3) Az, hogy a rokonság vérbeli leszármazáson, vagy örökbefogadáson alapult-e ? közönbös volt.4) Ez alapelveket a keresztyén császárok tovább fejlesztették, így még a S. C. Orphicianum csak a közvetlen leszármazóknak engedett öröklési jogokat anyjuk után. Valentinus, Theodorius és Arcadius császárok constitutiója által (389. évben Kr. után) az unokák is öröklési joggal ruháztattak fel, anyai nagyszüleik és atyai nagy atyjuk után. 5) Az oldalági rokonok öröklési joga pedig Anastasius által lett lényegesen megváltoztatva, mennyiben az az örökhagyó emancipált testvéreinek is öröklési jogot engedett, azonban azzal a korlátolással, hogy oly esetben, midőn az emancipált testvérek a nem emancipáltakkal együtt voltak az öröklésre hivatva, amazok örökrésze felét tette annak, a mi az emancipált testvérekre a törvény szerint esett.6) Mellőzvén az egyes császárok által kiadott constitutiók további részleteit7), azok eredményeként előadjuk röviden a római öröklési rendet aképen, mint az ez constitutiók folytán alakulva, ») L. 1. 4. Cod. ad. S. C. Orphis 6 — 57. 1. 11. Cod. se suus et leg. lib. 6. 35. 1. 3. 2) Ulp. 1. c. §. 3. 1. 10. de suisset leg. her. 39. 16. 12. Cod. h. 1. 3) Ulp. 1 c. §. 3. Nr. 22. c. 47. §. 2. V. Ö. Wering i. m. 635 — 636. 1. Mackeldeg i. m. III. k. 96. 1. <*) L. 7. h. 1. 38. 17. 6) L. 4. Theod. Cod. de légit, haered. 5. 1. 6) Inst. de success. cogn. 3. 5. Theoph.il ad. h. t. 1. Cod. de leg. tut. 5. 30. 1. 5. V. Ö. Wering i. m. 640. 7) L. ezeket Wering i. művében 641. s köv. 1. és Mackeldey i. művében. III. k. 96. és köv. lap.
