Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 39 — aj Unde liberi, azaz első sorban azok hivatvák az öröklésre, kik La a végrendeletben mellőztetnek, ennek ellenére is kérhetik örökségi joguknak érvényesítését. Jelesül a »suusok« és azok. kik emancipatio által szűntek meg suusok lenni, sőt a »mancipatus«-ok is. ha az előbbi fennhatóságtól ismét megszabadultak. r) Azok a suusok. kik gyermekeikkel együtt állottak az örökhagyó hatalma alatt, az utóbbiakat kizárják az öröklésből; vagyis a gyermekek, ha szüleik élnek, habár a családfő hatalma alatt állanak is, nem örökölnek. Az emancipatus a családfő hatalma alatt suus minőségben álló gyermekeivel vétetik egy személynek (conjungendi cum emancipato liberi ejus), azaz kikapja, mi őt illette volna, de felét gyermekeinek tartozik átadni. b) Unde ligitimi 2), a: az a fentebbiek után hivatvák mindazok, kiket az öröklés a törvény szerint megillet. c) Unde cognati. 3) azaz a törvényes örökösök után következnek a vérrokonok, de csak hatodiziglen, velők örökölnek azok. kik pusztán jogilag rokonok, vagyis vérrokonsági jogokkal birnak, az izek közelsége szerint. d) Unde vir et uror *), a törvényes öröklés rendje szeriut. 5) II. A felszabadultak örökségénél. A felszabadultak halála esetén a praetor a patronusnak bonorum possessiót adott, az általa felszabadított végrendeletének ellenére is a hagyaték felére, ha a felszabadultuak gyermekei nincsenek A lex papia szerint a patrona két gyermekkel, és a patrónus leánya vagy unokaleánya három gyermekkel ugyanazzal a joggal birt, mint apatronus. A patrónus fi-gyermekei feltétlenül birnak e joggal, a patrona gyermekei azonban csak akkor, ha fi-gyermeke van. I'gyan a szerint a ') Si tabulae testainenti nullae existabunt, unde liberi. Cod. TI. 14. unde liberi Dig. XXVIII. 6. Snis praetor sólet emancipatos liberos itemque civitate donatos conjungere III. 20. =) Dig. XXXVHI. 7. Cod. VI. 15. unde legitimi. ») Inst. III. 5. de successione cognatorum. Dig. XXXVIII. unde cognati Cod. VI. 15. unde legitimi et unde cognati. 4) Dig XXXVIII. 11. Cod. VI. 18. unde vir et uxor. 5) Lásd részletesebben Scheuerl i. m. 242—243. 1. Mackeldey i. ni. III. k. 93 — 94. lap. Puchta Iustitionen III. kötet 249. s köv. lap.