Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

III. Szakasz: A feltett kérdés megoldása

— 298 — nyek e részére nem hatott ki, hanem főleg a család s öröklési jogra irányult, melyet elitéit a közvélemény, melynek szavát vették figyelembe az országbírói értekezlet tagjai; a közvélemény szavára hallgatni pedig ott, hol lehet, ott, holl kell s pressio alatt állani nem azonos dolog. Oly tanácskozmány, mely fenn merte tartani az ősiségi pátenst, nem állott pressio alatt, s érzékével birt annak, hogy mi feladata oly tanácskozinánynak, mely a viszonyok lehető rendezésére van hivatva. Látjuk, hogy kezdettől az intézmények sok tekintetbeni hasonlatossága mellett, mily tényezők indokolják a germán s a mi jogfejlődésünk eredménye közötti különbséget, s miért nem indokolt bizonyos intézmények átvétele nálunk, melyek létele a germán jogfejlődés folytán teljes jogosultsággal bir. — így van ez más nemzeteknél is. Francziaországban — mint láttuk — a római jog nem birt oly általános érvényre emelkedni, mint Németországban; mert habár az ország egy részében törvénynyé vált is, annak nagyobb részében főleg az öröklési jog a germán jogelvek szerint volt rendezve. Fennállott ott a vagyon ősi és szerzeményi minősége közötti különbség, a visszaháramlás elve. Ha kodiíikaczio békés viszonyok között e helyzetet találja, valószínűleg más lett volna az eredmény. De közbejött a forradalom, mely a családi vagyon fenntartását, mint a tiszta demokrat elvekkel ellenkezőt, alapjában kiirtani szándékozott, s ehez képest rendezte az örökösödési jogot. E ténynyel szemben Napóleon, ki a jövő alakulás bizonytalansága folytán, úgy látszik, nem vélte tanácsosnak szembeszállani azokkal az elvekkel, melyek uralmának diadalát köszönhette, s megalkotta a ma is fennálló örökösödési rendszert, a nélkül, hogy azt saját czéljai szempontjából maga is helyesnek tartotta volna, x) s nem is késett, mihelyt alkalma nyilt, a legmerevebb hitbizományi rendszer felállítása által a családok fenntartására védelmet nyújtani. A közvélemény s az események hatalma adott tehát itt is ]) Tanúsítja ezt Napóleonnak 1806. évi június 5-én testvéréhez intézett levele, melyben annak azt a tanácsot adja, hogy uralmának elleneit Nápolyban a Code civile öröklési rendének behozatata által tegye tönkre. Lásd JSchafJtc : Das gesellscbaftliche System der menschlicben Wirtbscnaft. II. kötet 552. 1.