Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 21 — Az örökség birtokbavételét illetőleg végül némely főelvet azért kívánok felemlíteni, hogy azoknak a római joggal való rokonságára, •— illetve arra, liogy azok a római jogba a görög jogból vétettek át — reámutassak. Tanúságául annak, hogy a rómaiak is recipiáltak, de az átvett jogelveket mindig tudták hazai intézményeikhez idomítani. A leszármazó férfi-rokonoknak ugyanis, valamint az örökös leányoknak örökösödési joga, minden további cse. lekvény hozzájárulása nélkül, magán a törvényen alapszik ; — tehát teljesen azonos a római »suus haeres« jogosultságaival. Más örökös ellenben a vagyon puszta elfoglalása által nem szerzi meg az örökséget, hanem ezt az erre illetékes archont által átadatni tartozik. Ez ismét oly szabály, mely tovább fejlődését találta a római jogban , s túlvitt alkalmazásának példányképét az osztrák törvény tárja elénk.