Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

III. Szakasz: A feltett kérdés megoldása

— 286 — családi fény fenntartására volt irányozva, akkor tehát volt értelme a szerzett és öröklött vagyon közötti különbség felállításának is. Most azonban, midőn nem a törvényes örökösödésben, hanem a munkában és az egyénnek saját hozzátartozói fenntartására irányult törekvésben keressük a vagyonosodás alapját,többé ily különbségeket a vagyon nemei között fel nem állithatunk; más alapot kell tehát keresnünk, s ezt bizonyára leghelyesebben fogjuk feltalálni s legbiztosabban szabályozandjuk az öröklést, ha azt a családi kapocs természetes fokozatához mérjük. x) Különösen pedig Európa jogtörténetére mutatnak e nézet védői, s mig egyik az ősiség és a hűbériség között semmi különbséget sem talál, s az ősiség eltörlése folytán ugyanazt a helyzetet látja előállítva nálunk, mely másutt a hűbériség megszűnte folytán létesült, s ebből természetszerű következtetésképen vonja le, hogy miután azok a sajátságok és szükségek, melyek másutt a hűbériség, nálunk az azzal azonos ősiség megállapítását előidézték, rég nem léteznek, annak minden maradványai s igy az ősi és szerzett, az apai és anyai javak közötti különbségek is egyszerűen eltörlendők. 2) Mig — mondom — egyik így érvel, mások tévesnek állítják azokat a nézeteket, hogy örökösödési intézményeink specifice magyar intézmények lennének, hogy tehát indoka volna a nemzeti érzületnek ezekhez, mint saját produktumához ragaszkodni, mert minden intézmények, melyeken a magyar vagyonrendszer s ezzel kapcsolatban álló örökösödési jog nyugszik, tisztán germán eredetűek. A jus recadentiae— mond Wawrik — sem zsidó, sem görög, hanem germán intézmény, 3) s igen tisztelt jogtudósunk Vajkay is a német jog köréből merített alapos tanulmányai végén igy szólal fel: »Anvnyit tán sikerült eme vázlatos tanulmányokkal is igazolnunk, hogy a német közönséges jog virányain barangoló magyar jogász gyakran kérdheti kétkedően : igaz-e, hogy idegen földön jár, vagy talán csak csalóka képzelem e vándorlás álma ? mert hisz otthon ül kényelmes pamlagán. l) Szóval mindez érvek éle oda irányul, hogy mindazokat az intézményeket, melyekhez a nemzeti lelkesülés hevével ragaszko') L. György Elek előadományát (Jogászgyülési évkönyv II. k. 38. lap. -) L. Szokolay id. értekezését 1862. évi törvényszéki Csarnokiban 315. laj). 3) Jogászgyülési évkönyv III. k. 62. lap. *) Tanulmányok a közönséges német jog és történelme köréből. 131. lap.