Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

III. Szakasz: A feltett kérdés megoldása

— 281 — Ezt az álláspontot fogadta el a kúriai gyakorlat is, mely szerint tehát törvényes osztályrész jár a felmenőknek : a) abból a vagyonból, mely tőlük vagy águktól származott; tehát az anya csak az anyai, az apa csak az apai ágról származott vagyonból követelhet törvényes osztályrészt;J) b) szerzeményi vagyonból az esetben, ha házastárs nem maradt, mert e vagyonban a törvényes öröklés is csak házastárs nem létében illeti a szüléket; ha tehát házastárs maradt, törvényes öröklési joguk nem lévén, őket a fenntebbi elv szerint törvényes osztályrész sem illeti.2) Ha az apa, vagy az anya nem él, az őt illető törvényes osztályrész a nagyapát s illetve a nagyanyát fogja illetni, ugyanaz elv szerint, melyet most előadtunk.3) Megengedi azonban a törvény, hogy a szülék gyermekeiket kitagadhassák, és viszont érvényes kitagadási eseteknek azokat mondván ki, melyeknél fogva a hármaskönyv I. r. 52. és 53. czimei értelmében a fiu apját s viszont az apa fiát osztályra kényszerítheti.4) De csak az a kitagadási ok jöhet figyelembe, mely a végrendeletben határozottan megemlittetik; mert, ha a kitagadási ok a végrendeletben határozottan nincs megemlitve, az ha oly tény, mely ') L. az 1871. ^Törvényszéki csarnok« 21. számában idézett és 1870. február 18-án 2515. sz. a. kelt legfőbb itélüszéki határozatot, mely szerint: »Végrendelet és leszármazók nélkül elhunyt örökhagyók utáni öröklési rendet az ideigl. törvk. szabályok 10—12. §-ai szabályozván, ezekben pedig arról, hogy az anyai ágról leszármazott vagyonból az anyát törvényes osztályrész illesse, szó sem lévén, felperes keresetétől elmozdittatik. E határozatban tehát határozottan ki van mondva, hogy : »az apai ágról leszármazott vagyonból végrendelet és leszármazók nélkül elhalt örökhagyó után az anyát törvényes osztályrész nem illeti,« vagyis, hogy a felmenő ágbeli örökösnek biztosított törvényes osztályrész csak oly vagyonra van szorítva, melyben az elhalt szülét, a gyermek utáni törvényes öröklés illeti. Hasonló elv van kimondva 1876. május 10-én 3971. sz. a. legfőbb itélőszóki határozatban. (L. a »Jogtudományi közlöny« 1876. évi 24. száma mellett a kúriai határozatok lo. számában 99. sz. a. közlött határozatot. V. ö. Herczegh : Curiai határozatok 1. folyam 18. lap. -) E részben nem érthetek egyet Hcrczeggel, ki a szerzeményi vagyonból feltétlenül jogosítottaknak tartja a törvényes osztályrészre a szüléket. A magyar család és öröklési jog 298. •!) V. ö. Herczegk: i. m. 299. 1. *) Ideigl. törvk. szabályok 7. §.