Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 279 — a szükség-örökös ezt az értéket a végrendeleti örököstől követelni jogosítva van, de e mellett a végrendelet teljes mérvben fennáll hanem oly része a vagyonnak, mely felett az örökhagyónak nem szabad intézkednie, s ha intézkedik, erre nézve a végrendelet semmis ; tehát e vagyonrészre a végrendeleti örökös megszűnik örökös lenni s helyébe a szükség-örökös lép, őt illeti e részre nézve az örökösödési jog, melynél fogva az örökös minden jogait gyakorolhatja s ennél fogva a törvényes osztályrész természetbeni kiadatását is követelheti.2) Nem czáfolja meg e nézetet a főbb bíróságok Ítéleteiben annak indokolásául, hogy a köteles rész miért nem Ítélhető meg természetben, felhozatni szokott az az érv sem, hogy megrövidítés esetén az illető szükség-örökös csak kiegészítést követelhetvén, ez már magában véve is pénzbeli kielégítést tételez fel. Nem áll ugyanis, hogy a kiegészítés pénzbeli kielégítést tételezne fel. Nem áll ez esetben épen ugy, mint nem áll a törvényes örökösödésnél, midőn ez örökségi részének fejében már előlegesen nyervén vagyonértéket, azt örökségi részébe beszámíttatni tartozik ; tehát csakis a már előleg nyert érték kiegészítését van joga követelni. A kiegészítés módjára nézve az eljárás az egyik esetben épen az lehet, mint a másik esetben. Ha a kiegészítés megtörténhetik a vagyon bizonyos részének természetbeni átadása által, az ily módon lesz foganatosítandó; ha pedig igy nem történhetik meg, pénzbeli érték által fog a kiegészítés elrendeltetni. Ez mindig a konkrét eset körülményeitől függ, mely felett a biró határoz. Ez az elv felel meg a magyar jogi felfogásnak is. Régi jogunk szerint az ősi vagyon volt az a vagyon, melyről rendelkezni nem volt szabad, és ha e vagyon természetben már nem volt meg, az a szerzeményből volt pótolandó; és hogy e kiegészítés ne történt volna máskép, mint a hiány pénzbeli értékének kifizetése által, azt ») »A köteles rész iránti követelési jog nem csupán'személyes joga a szükség-örökösöknek, hanem az ez iránti igény, mint bármely más vagyoni jog, átszáll a törvényes örökösökre, sőt végrendelet, vagy engedmény utján át is ruházhatók Legfőbb itélőszéki határozat 1875. január 9-ről 10823. sz. alatt. (Döntvénytár xn. f. 27. 1.) ") V. ö. ZUnazky : »a köteles rész jogi minősége* czimü czikkével. Az 1872. évi »Jogtudományi közlöny« 35—36. számaiban.