Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 251 — általa hátrahagyott vagyon haszonélvezete illeti;l) ha pedig gyermekei maradtak, azok atyjuk hagyatékán csak az esetben osztozhatnak, ha anyjuk tartásáról kellőleg gondoskodtak 2). Oly esetben, ha a gyermekek, vagy közölük többen a férj előbbi házasságából származtak, az özvegyi tartás egy gyermekrészben állapíttatott meg. 3) 3. Az erdélyi öröklési jog. A mohácsi vész után bekövetkezett bel-, és külviszályok folytán Erdély is el lett az anyaországtól szakitva, mi törvényeinek is önálló fejlődésére szolgált álkalmul. Az erdélyi jogfejlődés alapelvei ugyan a mult intézményeiben vannak lerakva, sőt mondhatni az egész öröklési jog, mintáz 1848-ig fennállott, a mohácsi vész előtti időkből származik; de önállóan arról mégis csak e korszakban szólhatunk, nemcsak azért, mert a különválás e korszakban történt, de főleg azért, mert e korból származnak az egyes nemzetek törvényeinek hiteles gyűjteményei, melyek sok tekintetben kiváló érdekkel birnak. Erdély közjogi felosztását követni előadásunk rendszerében annál is inkább szükségesnek véljük, mert c felosztás a magánjog fejlődésére is kiváló befolyást gyakorolt; szólunk tehát külön a magyarok, a székelyek és a szászok öröklési jogáról. a) A magyar földön, s jelesül a magyar nemesség örökösödési joga mindvégig Verböczy hármas könyve alapján volt szabályozva. A későbbi erdélyi törvényekben, jelesül az approbata és compilata constitutiokban jelentkező módositások annyira alárendelt jelentőséggel birnak, hogy külön felemlitésük is feleslegesnek mutatkozik. Még hátrább maradt e részben az erdélyi törvényhozás a magyarnál, mert még oly esetekre nézve is, melyekre ez utóbbi ujabb szabályokat alkotott, p. o. a jobbágyok örökösödésére nézve, Erdélyben mindvégig a régi állapot maradt fenn, *) és ha általában ') 1840 : VIII. t.-ez. 16. §. ») U. o. 17. §. 3) U. o. 18. §. *) Felemlíthető itt az a változás mely, az approbata constitutiok által az özvegynő öröklésére hozatott, s mely szerint azt íérje szerzeményének csak l/» részére nézve illeti az öröklési jog : » Mindazonáltal — mond az appr. const.