Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 17 — A családjog másik igen nevezetes része: az atyai hatalom, vagy házasság, vagy örökbefogadás, vagy törvényesités útján származott. Házasság útján atyai hatalom csak teljesen érvényes és törvényszerű, vagyis athenei polgárnak athenei nővel kötött házasságból született gyermekekre nézve származik. Az atyai hatalom származása másik módjának, vagyis az örökbefogadásnak czélja a család fenntartása volt. Orökbefogadható csak atyai és anyai részről athenei polgár által nemzett fiú volt, s örökbefogadásra csak az volt jogositva, ki teljesen önjogú volt s törvényes gyermekei nem voltak. Az örökbefogadás vagy élők közötti rendelkezés, vagy végrendelet által történt, mely utóbbi módja az örökbefogadásnak ugyan több oldalról kétségbe vonatott, de a forrásokra tekintettel e kétely aligha bir alappal. x) Az örökbefogadás folytán az örökbefogadott elvált saját családjától, az új családnak lett tagjává, s előbbi családja körébe csak akkor térhetett vissza, ha fogadó szüleinek törvényes házasságból származott gyermekei maradtak. Az atyai hatalom származásának harmadik módja, vagyis a törvényesités létezése többek által kétségbe vonatott, de hogy az valóban létezett, azt Gans Ede a forrásokból alaposan kimutatja. '-) Az atyai hatalom régibb időben Görögországban is a korlátlanság jellegét viselte magán. Az atya gyermekei életének és halálának ura volt, és azokkal szabadon rendelkezhetett, tehát azokat tetszése szerint el is adhatta. E hatalom Solon alatt megszüntetett, s az atyai hatalom kellő korlátok közé szoríttatott. Solon törvényei szerint az atya hatalma gyermekei felett, nem a nemesebb érzelmet sértő tulajdonjog, hanem a természet rendelte uralma a családfőnek övéi felett, mely megengedi a gyermek megbüntetését, sőt eltaszitását is, de ez utóbbit nem teszi függővé az atya önkényétől, hanem azt csak indokolt panasz folytán, a biróság által eszközlött vizsgálat alapján engedi meg. Pláton pedig az ily eltaszitást az összes családtagok gyűlésének, a fiú meghallgatása után hozott határozata által véli csak eszközölhetőnek. Az e részben való óvatosság annál indokoltabbnak látszik, minél nagyobb az az erkölcsi és anyagi hátrány, mely a gyermekre az által szármaJ) Lásd erre vonatkozólag Gans ki. művét, I. kötet 318. lap, 2) L. Gans id. művét, I. kötet 319. s köv. lap. ZLINSZKY. HtGTAB ÖKÖKÖ8ÜD. JOO