Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 244 — áz Örökösödés megnyílt, a vagyon negyed részét, leány negyed czímén követelni jogosítva voltak. A curiai gyakorlat azonban, valószínűleg a kor szelleme által befolyásolva, mely a család nevének és díszének fenntartását tűzte ki első fóczél gyanánt, azt az elvet mondotta ki, hogy a leány negyed a jószágon fekvő teher lévén J), az az adomány-jószágból csak egyszer adatik ki,2) s moly birtokból már egyszer kiadatott, abból többé a későbbi ágakon leszármazott leányok a negyedet nem követelhetik, minélfogva a leány ág az őí-i atyai javakból nemzedékek során át ki volt zárva. Az ez által előidézett viszás helyzet némi enyhítése végett szabályozhatott később a hajadoni jog, melynél fogva a leány negyedből kizárt későbbi leszármazó hajadon leányok tartásáról a férfi örökösök gondoskodni voltak kötelesek.3) A hajadoni jognál fogva ugyanis a leányok atyjok halála után, annak örököseitől lakást, tartást és kiházasitást voltak jogosítva követelni, mely jog a curiai gyakorlat által, szemben az oldalrokonokkal, oda terjesztetett ki, hogy a hajadon leány férjhez menetele s illetve haláláig az atyai javakat az oldalrokonoknak kiadni nem tartozott4). Ugyan e joggal bírtak a leányok magszakadási háramlás esetén a királyi fiskus irányában is. 5) e) A házastársak jogviszonyai s illetve, öröklési jogára vonatkozó e korbeli törvények közül megemlítendő az 1687. évi XT. törv. czikk. Láttuk ugyanis fentebb, hogy Verbőczy hármas könyve szerint a gyermekek és végrendelet nélkül meghalt férj özvegye férjének ingó javaiban, tehát zálogos birtokaiban is örökösödik, de nem viszont, mert a nő ily minőségű javai annak halála után nem férjére* hanem az asszony rokonaira szállottak.u) E viszás helyzeten kívánt segíteni az 1687. XI. törv. czikk, kimondván: hogy ily esetben a házastársak örökösödése kölcsönös, mint azt a házastársak között lévő közösségi viszony folytán a méltányosság is megkívánja 7). Végül ide számithatók azon ismételt törvényes intézkedések ]) Dec. 1. ad excisionem quartalitii. 8) »Ex lege quartalitiurn tantura semel solvi debet « Dec. 10. ex aeqüalit. et ineqnalit. juris. 3) V. ö. Wenzel magyar magánjog II. köt. 4:12. lap. 4) Dec. 5. Divis. success. 5) Dec. 21. de acquisit. mobilium. 6) Y. ü. Tripartitnm I. r. 99. 100. és 102. cz. 7) L. 1687. 1 1. törv. cz. 1. §. V. ü. 1715. 100. és 102. t. czikk.