Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 238 — olyképen, hogy levonatván a kiházasitás költségei, a fennmaradt va­gyon — a házbeli ingókat]) kivéve, melyek kizárólag a hátrama­radt házastársat illették — a gyermekek és az anya között egyen­lően felosztatott -). A. gyermekek osztályrészük kiadatását abban az esetben is követelhették, ha özvegy szülejük uj házasságra lépett, s ők az uj házastárssal egy kenyéren maradni nem akartai; ). A vagyonközösség megszűnte után elvált családtag után nem örökösödtek sem az anya, sem testvérei, hanem ha gyermekei ma­radtak, a vagyon ezekre, ilyenek nem létében pedig házastársára szállott4). Az oldalrokonok örökösödésére nézve a szabályzat semmi kö­zelebbi határozatokat sem tartalmaz; tehát az sincs benne kimondva, hogy helyt foglal-e a képviseleti jog és mennyiben, továbbá hogy az oldalrokonoknál törzsenként való öröklésnek van-e helye vagy sem; hogy azonban mindkettőnek helye volt, annál valószínűbb, mert a későbbi korban mindkét szabály általános alkalmazást talált 5). A végrendeleti örökösödést illetőleg megjegyzendő: a) hogy a szüléknek oly esetekben, ha gyermekeik őket sértő szavakkal becstelenitették, vagy épen megverték, az ily gyermeket mindennemű, még ősi vagyonukból is kizárni, s azt azon gyerme­keik közül annak, a melyiknek akarják, hagyni jogosítva vannak ü). ') Mik értessenek házbeli ingók alatta a törvény 132. szakasza részlete­sen felsorolja. a) »Jn casu, quod mortuo viro prolibus in tenera aetaté constitutis, post­quam devenerint ad aetatem adultam milla divisione facta, si qnam. vei quem muliere contingerit, ceteris in castitate manentibus, et ipsa nupta partém divi­sione facta babere volúerit, primnm et aute omnia cuilibet ipsorum vei ipsarnm tantam partém de ipsis rebns prius dare tenetur, quantaa ad nnptias maritae ex­pensas fecerint, demptis utensilibns doinus, qnae semper spectant de viro ad uxorem, et de nxore in viruin condescendere debent, cetera quaeqne remanserint ín aequales directas partes secundum numerum personarum quam masculorum, quam foeminarum vei matris superviventis aeqnaliter dividentnr. Cap. 129. 3) U. o. lap. 141. 4) »SS qivis fratrnm sorornm vei fiüorum intestns veit intestate decederit tam vir, quam mulier talis pars de marito in uxorem, et e contra de uxore in maritum, et si proles manserint descendet aequaliter dividenda. Cap. 131. V. ö. Cap. 130. 5) V. ö. Wenzél, Magyar magánjog I. k. 434. 1. <0 »Si (piis filiorum patrem vei matrem verbis vutiperiosis debonestaverit, vei vulneribns, vei plagis affecerit, et de eo parentes eius iudici, et juratis civibus

Next

/
Thumbnails
Contents