Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 194 — hiteles oklevél állíttatott ki. Tanúsítják ezt nemcsak e korból maradt okmányok *), hanem tanúsítja az e korból reánk maradt egyetlen városi törvény: a selmeczi jegyzőkönyv is 2). Sőt azt is majdnem biztosan lehet állítani, hogy az átruházás közzététele, az ez ellen a magukat jogaikban sértve érzők által emelhető ó\ás végett már e korban is szokásban volt, mely óvás megtételére egy év és egy napi határidő volt kitűzve. Kiderül ez a Buda városi törvénykönyv 3) ide vonatkozó szabályaiból, mely törvénykönyv, habár csak 1413—1422 évek között foglaltatott rendszeres alakba, kétséget sém szenved, hogy az abban foglalt szabályok legnagyobb része már az Árpád-házi királyok korszakából veszi eredetét 4). Tanúságot tesz továbbá erről IV. Béla által 1224 évben a pestieknek adott szabadalomlevél, melyben határozottan ki van mondva, hogy ha valaki birtokot vesz, s az ellen egy év és egy nap alatt senki sem szollal fel, azt minden ellenmondás ellen nyugodtan bírhatja.5) Az is alig szenved kétséget, hogy a városi polgárok életükben vagyonukról szabadon rendelkezhettek. Ez az egész intézmény e korbeli szervezetéből folyik, s nem csak hogy nincs adat, mely az ellenkezőről tenne tanúságot, hanem ellenkezőleg az emiitett J) Lásd például az Árpád-házi uj okmánytár VII. kötetében 415. lapon és a Cod. dipl. II. k. 301. lapján foglalt okmányokat. 2) » Wer erb kauft, der sai sie vor dem Rat aufnehmen. Wer einen sein Erb oder sein Aigtun verkauft, der sol lm das aufgeben, für dem Itat und für dem Bíchter, und der sie kauft, der sol darüber Gewisheit nemen, und der Statt Insiglh darum das in hinfür kein hindernis daraus mag ensteen, darumb sol er ein Genugun tuen den Eat und dem Statt sreiber nach Stattrechte. L. selmeczi jogkönyv az Árpád-házi okmánytár III. kötetében 212. 1. 3) 379. §. So man eyn erb verkaufen will, so sclioll man es drey Sonntag aufrufen auf der Schran, das er erscball, und man das gewar werd, ap ymand zu den erb recht habe, der leicht in fremde wer, oder aucb ap es unmündig kinder gehört, das dy icht omb ir recht vnd vnterquemen, sunder das sy in iares frist mugen verpyten und ausprechen (Offner Stattrecht. Michnai és Lichner kiadása 196. lap.) *) L. ennek bizonyítékait Lichner és Michnai által kiadott Offner Stadtrecht bevezetésében XIII. lap. 6) »Item quicunque ex eis possessiones emerit — mond a szabadalom levél — si per annum et diem nullus ipsum super hoc impetierit de cetero eos sine (cohtradictione aliqua possideat pacifice et quiete.« Codex dipl. IV. k. I. r. 236. 1. Közlik Michnai és Lichner is a budai városi tőrvénykönyv mellékleteként IV. sz. a. 239. lapon.