Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

isták pedig határozottan megengednek. Azt az elvet állitják fel ugyan is, hogy habár nem is szabad végrendelet útján halál esetére megrövidíteni a törvényes örökösök igényeit, de mindenkinek jogában áll vagyonával életében rendelkezni, ha tehát valaki életében ajándékozás által önmagát fosztja meg vagyonától, e felett az örökösöknek panaszra nem lehet okuk, mert senkinek sem hagyván semmit, nem ád előnyt a törvényes örökösök felett senkinek sem. Azonban e rendelkezést, valamint általában a vagyon elidegenítését, ellensúlyozta a jubileumi év intézménye, mely az elidegenített ingatlan javaknak a család részére leendő visszaszerzését tűzte ki czéljául. Minden ötven évben ugyan is az elidegenített ingatlan javak a család erre jogosított tagja által, tekintet nélkül a szerzés czimére, tehát ha az elidegenítés viszteher mellett történt is, egyszerűen vissza voltak válthatók. Tehát minden elidegenítés csak ideiglenes, csak egy nemzedékre terjedő volt, de a család tulajdonjoga meg volt védve. A Mózes-talmudi jog, mint látjuk, szintén a családi vagyon elidegenithetlenségére fekteti a fősúlyt s azt az elvet, hogy a vagyon a családé, egész maga merevségében alkalmazza. Ez elv szoros alkalmazásának kifolyása: a nőknek az öröklésből való kizárása, kik ha örökösödnek is, csak mint a férfi képviselői élvezik e jogot; de ha ilyképen reájuk száll is a vagyon, gondoskodik a törvény, hogy az el ne vonassék a család köréből. A családi vagyon elidegenithetlenségének kifolyása a végrendelkezések korlátolása, és a jubileumi intézmény is. A vagyon e megkötöttsége feleslegessé tette az ősi és szerzett vagyon közötti megkülönböztetést, a szerzemény legfeljebb az ingatlan időleges használata, vagy ingó vagyon lehetett; mindkettő ebben a korban, midőn tulajdonképi jelentőséggel és értékkel csak az ingatlan vagyon birt, igen mellékes volt. Az ingatlan vagyonra, melynek jelentősége volt, biztosíttatott a család joga, biztosíttatott annak a szabálynak végrehajtása, hogy a vagyon az illető családé s arra igénynyel bir az illető nemzetség s ez minden további megkülönböztetést feleslegessé tett. 4. A moslem örökösödési jog. A keleti örökösödési jogok között nevezetes szerepet játszik a moslem öröklési jog. Alapja: a. ^PT^» mely azonban telve van za-