Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 186 — eredményt szülnek, ez a természet örök törvénye. Innét kiindulva a megyék, vagy tartományok minden európai államban, hol az uj haza foglalása vagy megtartása és a legyőzöttekkel czélba vett as­similatio menete a hadi erőnek szüntelen kész voltát tette szüksé­gessé, katonailag szerveztettek. És a történet bizonyitja, hogy ere­detileg az angol county, a német Gau, a szláv zsupa, és a magyar vármegye, habár különböző nevezetek alatt, egy szülőnek magzat­ja. J) Létesítésük első sorban honvédelmi czélból történt, '-) azon­ban polgári rendeltetése is volt. Hogy e két czél folytán egy vagy több nemű megye alkottatott-e kezdetben, a történet tudósok közt vita tárgyát képezi, 3) melybe, mint körünkön kivül esőbe, mi be­avatkozni nem tartjuk szükségesnek; hanem feltett tárgyunkra tekintve, azokra az elemekre vetünk egy futó pillanatot, melyekből a vár népe állott. Első helyet a várjobbágyok (castren ses) foglaltak el, kiknek a várbirtokból bizonyos földek oly kötelezettség mellett adomá­nyoztattak, hogy bármikor kivántatni fog, fegyverre száljának. A) A várjobbágyok tehát első sorban a vár védelmére rendelt harczosok voltak. 5) ') Botka. Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről (Budapesti szemle. Uj folyam II. füzet 307. 1.) 2) Horváth Mihály : a magyar honvédelem történeti vázlata. (Kisebb mun­kák I, köt. 147 s köv. lap.) 3) így Kovachich Márton azt vitatta, liogy két rendű t. i. katonai és pol­gári megyei szerkezet létezett, kinek nézete felé látszik Botka is hajolni (i. ért. 307. lap.) Horváth Mihály (i. h.) a megyéket honvédelmi intézményként tekinti, kinek nézetét czáfolja ismét Hajnik (i. m. 132. 1.) Szerinte a vármegye szerkezet a királyi hatalom egyik leghatékonyabb (? !) közegeként jellemezhető. Bizonyta. lan lévén az is, hogy eredetileg egy vagy két nemű megye létezett-e, még ke­vésbé lehet tudni, hogy hány megye volt Szt. István korában. Egy III. Béla ko­rából származott oklevél a megyék számát a XII. század végén hetvenket­tőre teszi. 4) V. ö. Endlkher : Die Gesetze des heiligen Steí'ans 66. 1. 5) A jobbágy szó tehát nem volt egy jelentőségű a jobbágy későbbi fogal­mával, s értelmezése is tanusitja, hogy az jobb ágyból származottat je lent. (L# Süemenics : törvényeink története i. h. 97. 1.) így IV. Béla egy okmányában a biróval itélő 12 választottat »meliores villae«-nek nevezi. A Regestum Várad 44. czikkében is reájuk vonatkozva mondatik : »dixerunt se non eastrenses esse, sed jobbagiones castri exstitisse (Eudliehernél: Monumenta Árpadiana II. köt. 650. 1.) Kdzay pedig igy szól felölök : Jobbagiones castri sunt pauperes nobiles,

Next

/
Thumbnails
Contents