Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 111 — c) testvérek törvényes örökösödése esetén a törzsvagyon harmadának harmadrészéről és a szerzemény két harmadáról; d) ha testvérek utódjai hivatvák az öröklésre: a törzsvagyon harmadának feléről, és az egész szerzeményről; e) nagyszülék törvényes örökösödése esetén: a törzsvagyon harmadának két harmadrészéről, és az egész szerzeményről; f) nagybátyák és nagynénék törvényes örökösödése esetén : a törzsvagyon harmadának négyötöd részéről, és az egész szerzeményről ; g) távolabbi rokonok öröklése esetén: a törzsvagyon 2/3 részenek kivételével mindenről. 1) Amint ezekből látszik, a törvény e tüzetes intézkedéseinél abból a vezéreszméből indul ki, hogy az örökhagyó végrendelkezhetési képessége fokozatosan táguljon, mennél távolabbi rokonok hivatvák a törvényes öröklésre. 2) Ezen kivül kimondja a törvény, hogy a házastárs részére a törvény által rendelt örökösödési kedvezmények 2/3 része végrendeleti intézkedés által meg nem rövidíthető: 3) tehát a házastársnak engedett tulajdon s illetve haszonélvezeti jog 2/3 része a köteles részhez hasonló jelleggel bir, mennyiben az az örökhagyó szabad rendelkezése alól, épen ugy mint a köteles rész, el van vonva. ') Schatf'hauseni p. tvkönyv 1906. §. 2) V. ö. Vaj kay i. m. 124. lap. 3) Schaffhauseni törvény 1909. §. ZLINSKY. MAGXAR ÖKÖKÖSÖD. JOG. 12