Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 175 — és hogy oly esetben, midőn az előbb elhalt testvéreket azok utódjai képviselik, törzsenként eszközöltessék az osztály. J) Ha végre testvérek és ezek leszármazói sem élték túl az örökhagyót : akkor az atyai és az anyai nagyszülék hivatvák az örökösödésre, és pedig ugy, hogy az életben lévő nagyszülék a tőlük származott utódokat kizárják, kik ismét csak mint helyettesitők, képvi_ seleti jognál fogva juthatnak az örökösödéshez, mindig annak az elvnek fentartásával, hogy a törzsvagyon arra az ágra száll vissza, a honnan származott; a szerzemény pedig kétrészre osztatik, melynek fele az anyai ágra száll. 2) Es így megy ez tovább a végtelenig, mig csak rokon létezik, egyedül azzal a változtatással, hogy ha az egyik ágon már nem találkozik örökösödésre képes rokon : akkor a másik ágon lévő rokonok örökösödnek, a rokonsági fok közelsége szerinti sorrendben, és csak ha egyik ágon sem létezik rokon, örökösödik a házastárs, és ilyen nem létében az állam; és pedig ez utóbbi oly kötelezettséggel, hogy az ilyképen reá szállandó vagyon felét ki tartozik adni annak a községnek, melynek az örökhagyó tagja volt. 3) 3- A törvénytelen gyermekek örökösödése. A törvénytelen gyermekek anyjuk után és az anyai rokonok hagyatékában a törvényesekkel egyenlő öröklési joggal birnak ; az atya és atyai rokonok után azonban nem örökölnek; valamint viszont őutánuk is csak az anyai rokonok birnak öröklési joggal.4) 4. A házastársak öröklése. A férj a schaffhauseni törvény szerint a nő gyámja s annak vagyonával rendelkezik. 5) Ez rendszer folytán az egyik házastárs halála esetén mindenek előtt a közössé vált vagyon alkatrészeire elkülönittetik, és a netáni szerzemény két egyenlő részre felosztatván, ezekből a túlélő házastárs a maga jutalékát tulajdonakép kikapja, s azon felül, ha az elhalt házastárs után gyermekek nem maradtak, jogositva van az elhalt házastárs hagyatékának holtiglani haszonélvezetére; ha ellenben gyermekek maradtak, az özvegyen maradott házastárs jogai mói) Schaffhauseni törvény 1823 — 1824. §§. *) U. o. 1827. §, 3) U. o. 1829 — 1833 §§. és 1847 — 1848. §§. V. ö. Vajkay : Tanulmányok a közönséges német jog és történelem körébőL 127. lap. «) U. o. 1834—1836. §§. 5) L. az erre vonatkozó szabályokra nézve : a törvény 138—166. §§-ait.