Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 162 — gyermekei maradtak, ezek szüleik jogaiba lépnek, s törzsenként osztoznak;') d) ha örökhagyónak sem atyja, sem egész testvérei nincsenek, akkor : anyját illeti az öröklési jog ;2) e) ha az anya sem él, a féltestvérek és illetve ezek leszármazói hivatvák az öröklésre, együtt az egész testvérek leszármazóival olyképen, hogy a félvérek az egész testvérek leszármazóival fejenként osztoznak;3) ha azonban a félvérek meghaltak s gyermekeik maradtak, ezeket az egész testvérek gyermekei kizárják az öröklésből;*) f) ha a most emiitett rokonok közül egy sincs életben, az örökhagyó többi rokonait illeti az öröklés olyképen, hogy a közelebbi rokon kizárja a távolabbit; egyenlő fokú rokonok pedig fejenként Örökösödnek.5) 2. A zürichi polgári törvénykönyv. Dr. Itluntschli : Das zürichische Erbrecht. Zürich 1865. II. kiadás. A hires jogtudós Bluntschli által szerkesztett, és 1854. évben törvényerőre emelkedett zürichi polgári magánjog alkotásánál is, mint rendszerint, az örökösödési jog volt kiválólag az, melynél számos, sajátszerű nehézségekbe kellett a törvényhozásnak ütköznie. Mig ugyanis a magánjog egyébb részeit a gyakorlat fejlesztette, és a kor követelményeihez idomitotta, az örökösödési jogra vonatkozólag a különböző statútumoknak egy tarka vegyüléke volt hatályban, melyek fentartása, tekintve a polgári törvénykönyv alkotásának czélját, annál kevésbé lett volna helyes, mert az időközben egységes alapra fektetett családjoggal ez örökösödési jogok legtöbbjének intézményei nem állottak összhangban.6) Uj és az egész kanton minden polgárait egyenlően kötelező J) Berni ptvénykönyv 622—625. §§. a) U. o. 625. §. 3) U. o. 626. 627. §. 4) U. o. 628. §. 5) U. o. 629. §. 6) Bluntschli i. m. 1 ós köv. lap.